2024.07.31. 07:00
Kevesebb az akác, lesz helyette hárs
Idén a legtöbb növény 2-3 héttel előbb virágzik. Ez a jelenség a mezőgazdaságban dolgozóknak is okoz némi fejtörést, s a méhészet tekintetében is érezteti hatását.
Néhány hónappal ezelőtt már beszámoltunk róla, hogy korán, már március végén virágozni kezdett a repce vármegyénkben is. Ám ekkor különösen meleg volt, így a növény, ahogy kivirágzott szinte egyből ledobta a szirmait. Elvehető mézet nem adott. Az akác virágzásának elején hidegfront érkezett, hideggel, esővel, a virágok kárt szenvedtek a fagy által. Ennek eredményeképpen lényegesen kevesebb lett az akácméz Baranyában, illetve a dél-magyarországi területeken. Azok a méhészek, akik elvándoroltak északabbra, például Vas vármegyébe jobb eredménnyel tudták zárni az idei akácszezont.
Fotó: Németh András Péter
– Nem csak az akác, hanem a hárs, illetve az egyéb más évelő növényeknek a virágzása is előrébb csúszott. A hársfák a megszokott június 20-25-e helyett, már 7-10-e környékén elkezdtek virágozni. Minőségben is remek, nagyon finom, ízletes, aromás hársmézet tudtak pergetni a termelők. Nemcsak a Mecsekben, hanem a baranyai területekre átnyúló Zseliciben is – számolt be róla May Gábor méhész, az OMME baranyai szaktanácsadója.
Mint mondta, az volt a hársnál a szerencse, hogy közvetlenül a virágzás előtt nagyon sok csapadék hullott, és azt követően megjött a nagy meleg is. Ennek következtében a páratartalom igen magas lett, a hárs kifejezetten szereti ezeket a klimatikus viszonyokat, ugyanis mediterrán éghajlatú területről származó növényünk.
A méhészek számára fontosak az úgynevezett kiegészítő méhlegelők is
Ilyen például a szelídgesztenye, aminek a mézét - mint ahogy a méhész fogalmazott - a Mecsek egyes területein lehetett pergetni. Ez egészen érdekes, ugyanis ilyenre jó pár éve volt példa. A napraforgó, mivel az vetett növénykultúra, június végén, a megszokott időben kezdett virágozni. Ám pont akkor volt az-az extrém meleg, ami a nagy meleget kedvelő növénynek is sok volt. Mézelni azonban mézelt, de nagyjából a felét adta, annak, mint amennyit általában szoktak a napraforgóról pergetni.
– Ami még az idei évben volt, - és egyre több lesz belőle - az az édeskömény. A gazdálkodók előszeretettel vetik, és mézel, a méhek pedig kifejezetten kedvelik
– fogalmazott May Gábor. – A szárazságtűrő növények közül a kukorica helyenként kezd háttérbe szorulni, és a helyét át fogja venni lassan a cirok, érdeklődve várjuk, hogy ez mit fog eredményezni nekünk. Változik a klímánk, reagálnunk kell nekünk is az új helyzetekre, kihívásokra. Most például fel kell készülnünk egy hosszú, meleg őszre. Ehhez mérten kell a méhcsaládoknál a mézkészletet meghagyni, nem szabad tőlük mindent elvenni! Gondolni kell a jövőre.
Finom és egészséges is a hársméz
A mézfogyasztók körében az egyik legkedveltebb az akácméz. Ám az idei eredmények tükrében ebből sokkal kevesebb lett. Így May Gábor is arra biztatja az olvasókat, hogy bátran válasszák a hársmézet, mely nagyon egészséges.
– Nagyon ízes, karakteres mézünk. Színében az aranysárgától egészen a barnássárgáig előfordulhat. A megfázásos „mindenes” gyulladáscsökkentő, köhögéscsillapító hatása ismert, az alvást is segíti. Például ha este, lefekvés előtt akár langyos tejbe keverve fogyasztjuk. Ugyanúgy, mint minden méznek, magas a B-vitamin tartalma. Sütés-főzéshez is használhatjuk. Ám a kávéhoz nem szoktuk javasolni a fogyasztását, pont a karakteressége miatt, mert elvinné a kávé zamatát. Viszont teába a legfinomabb méz
– ismertette a hársméz előnyeit.
