2023.11.03. 13:40
Növényvédő szakember: idén még nem jött jelzés a veszélyes méreganyagról
Évjárati ingadozás figyelhető meg a mindegyik szántóföldi és számos kertészeti növényt is károsító aflatoxin-szennyezés mértékében. Míg tavaly aszályos évben jelentősen szennyeződött a takarmány az aspergillus nevű penészgombák mérgével, idén a kukorica tenyészidejének szempontjából hűvösebb és csapadékosabb nyár miatt nem érkezett jelzés ilyen problémáról – közölte a Dunántúli Naplóval Varga Zoltán növényvédő szakmérnök.
A kép illusztráció
Forrás: MW
Fotó: Berán Dániel
A beremendi illetőségű szakember elmondta, hogy számos körülmény együttállásának köszönhetően a magyar agráriumnak 2013-as „hirtelen szembesülés” óta visszatérő jelleggel kell foglalkoznia az aflatoxin-szennyezéssel, amely más gombatoxinokkal együtt jelent egyszerre humán- és állategészségügyi kockázatot.
Mint kifejtette, a klímaváltozás miatt változik a mezőgazdasági művelési mód. A betakarítás után a tarló meghántása és „feketén” tartása eltűnőben van, helyette egyre gyakrabban kerül kukoricaszár- vagy szalmatakarás a talajra. E halott szerves anyag kitűnő táptalaj a lebontó gombáknak, köztük az aspergillusoknak, amelyek toxint, azaz méreganyagot termelnek. Az pedig a fertőzött takarmányt elfogyasztó állatokba kerül – magyarázta.
Varga Zoltán felsorolása szerint vadállatok közül a mezei pocok, a nyulak, a szarvasfélék és a költöző madarakba vannak kitéve elsősorban a szennyezésnek. A haszonállatok közül a pulyka érzékeny kifejezetten az aflatoxinra; a szarvasmarha esetében elsősorban nem az állatot veszélyezteti, hanem a tejét fogyasztó embert, a csecsemőket és kisgyermekeket különösen – tette hozzá.
Az aflatoxin ugyanis rákkeltő, továbbá az emberi szervezetben májbetegségeket, autoimmun betegséget, a szívet érintő gyulladásos betegséget, ételallergiát okozhat. Emiatt – mutatott rá a növényvédő szakember – az élelmiszer-biztonsági hatóság is méri a méreganyag jelenlétét és a határértéket meghaladó módon szennyezett takarmányt nem lehet értékesíteni.
Lapunk a védekezés lehetséges módjaira vonatkozó kérdésére azt mondta: a hagyományos és meglévő gombaölő szerek csak korlátozottan hatékonyak, a megbízhatóan és mindig jól működő technológia kidolgozása még várat magára. Laikusok számára meglepő módon pedig az egyszerű rovarölőszeres kezelések jobb eredményt értek el, mint a gombaölőszerek. – derült ki szavaiból.
Ez pedig azért lehetséges, mert gombákhoz hasonlóan a meleget szintén kedvelő rovarok megsebzik a növényeket, amikor járatokat vágnak beléjük, amelyekben a lebontó gombák előszeretettel meg tudnak telepedni – magyarázta Varga Zoltán, aki egyúttal hangsúlyozta, hogy a legjobb eredményeket a kevéssé fogékony, hibrid gabonafajták termesztésével lehet elérni.
Akcióban hatóság
Az utóbbi két évben határérték feletti aflatoxin-tartalom miatt bébiételt, az 100 grammos kiszerelésű gluténmentes extrudált kenyeret, 72 százalékos kakaótartalmú mandulás étcsokoládét, valamint kandírozott gyömbért is vissza kellett hívni a magyarországi boltok polcairól.
