Íme a civilek levele a Lakásrendelet előkészítetlensége miatt

Tisztelt Képviselők!

A Pécsi Civil Lakhatási Szövetség (PCLSZ), a Lakhatási Kerekasztal tagjaként, a ma megvitatásra kerülő Lakásrendelet előkészítetlensége miatt fordul Önökhöz.

A Lakhatási Kerekasztalt a Közgyűlés konzultatív, véleményező, javaslattevő tevékenységet végző fórumként hozta létre, célját és feladatait a következőképpen meghatározva:

“1. A Lakhatási Kerekasztal célja

A Lakhatási Kerekasztal célja a helyi lakásgazdálkodás, lakáspolitika alakításában való

aktív részvétel.

2. A Lakhatási Kerekasztal feladatai

1) A lakásgazdálkodási stratégia és cselekvési terv kialakításában történő aktív

részvétel.

2) A lakásgazdálkodási koncepció, stratégia és cselekvési terv megvalósításának

folyamatos figyelemmel kísérése és aktualizálása.

3) A helyi lakáspolitika alakításában való aktív részvétel.

4) A Lakhatási Kerekasztal Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Népjóléti és

Sport Bizottsága szakmai javaslattevő, véleményező, érdekegyeztető, tanácsadó

szerve. Az általa koordinált területekre vonatkozóan javaslatot, állásfoglalást alakít

ki.

5) A Lakhatási Kerekasztal elnöke – vagy az általa delegált tag – a Népjóléti és Sport

Bizottság ülésein tanácskozási joggal vesz részt.” (2022. június 14.-i Közgyűlés által jóváhagyva)

A Lakásgazdálkodási Koncepció megalkotása után, a Lakhatási Kerekasztal a munkacsoportokat és ügyrendet meghatározó alakuló üléssel együtt, összesen 4 alkalommal ülésezett, ezek során megismerhettük a Városüzemeltetési Főosztály által elképzelt cél és eszközrendszert, melyről általánosságban elmondható, hogy a Kerekasztal résztvevőinek körében támogatásra talált.  

A PCLSZ által vezetett Mobilitás Munkacsoport öt ülésen keresztül dolgozott a további észrevételek és javaslatok kidolgozásán, abban a tudatban, hogy a Lakhatási Kerekasztalon, a soron következő alkalommal, bemutathatja javaslatait, melyek megvitatása után el lehet kezdeni a rendelet megalkotását. 

A Kerekasztal által létrehozott négy munkacsoport közül három munkacsoport (1. Lakáspolitikai munkacsoport vezető Nyőgéri Lajos alpolgármester; 2. Bérlakásgazdálkodási munkacsoport vezető Babits-Gergics Imola Lilla PEK igazgató; 3. Mobilitási munkacsoport vezető: Konkoly-Thege Júlia Pécsi Civil Lakhatási Szövetség; 4. Antiszegregációs, városrehabilitációs munkacsoport: Pörös Béla Pvf. Zrt.) formálisan biztosan nem ülésezett, ugyanis azokra, hivatalos jelentkezésünk ellenére, nem kaptunk meghívót, munkájukra utaló jegyzőkönyvek, javaslatok nem állnak rendelkezésünkre. 

Így állt elő az a helyzet, hogy a július 3-án, hétfő reggel megtartott Lakhatási Kerakasztalon a résztvevők túlnyomó többsége először találkozott a rendelettervezettel, illetve annak is egy néhány diából álló prezentációjával, így azt érdemben tárgyalni nem tudta, a Mobilitás Munkacsoport komplex javaslatának bemutatása pedig értelmét vesztette. 

A rendeletalkotást megelőző társadalmi egyeztetéssel kapcsolatban az álláspontunk a következő:

A társadalmi egyeztetés alapelvének nem felelt meg a rendelet előkészítése, jól lehet a PMJVÖ Szervezeti és Működési Szabályzatának nem mond ellent az akár pár napos, jelen esetben a Mobilitás Munkacsoport számár 5, a nyilvánosság számára 4 napos véleményezési időszak. A 2010. évi CXXXI. törvény a jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről, amely a csak az Országgyűlés törvénykezési folyamatait szabályozza, világosan fogalmazza meg a társadalmi egyeztetés alapelvét, amelyet álláspontunk szerint jelen rendelet előkészítésében is irányadónak kellett volna tekinteni:

2. § (1) A társadalmi egyeztetés során biztosítani kell, hogy a véleményezési folyamatban a véleményeknek - különös tekintettel a hátrányos helyzetű, társadalmi-gazdasági szempontból marginalizált csoportok véleményére - a lehető legszélesebb köre jelenjen meg.

(2) A jogszabályok előkészítése során biztosítani kell az egyeztetések átláthatóságát, azok minél teljesebb körű nyilvánosságát.

(3) A társadalmi egyeztetés során az abban résztvevők kölcsönösen együttműködve kötelesek eljárni.

Álláspontunk szerint, jelen rendelet esetében, a nyilvános véleményezésre nyitva álló 4 nap a társadalmi egyeztetés legalapvetőbb elvárásainak sem felel meg.

Álláspontunk szerint a Lakhatási Kerekasztalon megismert elképzelések, amelyek a Mobilitás Munkacsoport munkájának is az alapját képezték, az új Lakásrendeletben nem, vagy a normavilágosság elvének nem megfelelően jelennek meg, azzal helyenként komoly ellentmondásban állnak, így végül nem jelenthető ki, hogy azt a Lakhatási Kerekasztal az előkészítés folyamatában támogatta. Észrevételeinket jeleztük a Lakhatási Kerekasztal elnökének, Nyőgéri Lajos alpolgármester úrnak, de megnyugtató válaszokat nem kaptunk. 

A Pécsi Civil Lakhatási Szövetség az utóbbi napokban, jogászok segítségével igyekezett a június 29-én kikért tervezetet értékelni, melyet két egymást követő munkacsoport is tárgyalt (június 29-én és 30-án). 

A Mobilitás Munkacsoport ülésein a következő szervezetek képviseltették magukat: 

Rendszeresen: 

Városüzemeltetési Főosztály

Támasz Alapítvány

Ifjúságért Egyesület 

A Város Mindenkié Csoport (PCLSZ)

Mosolymanó Egyesület (PCLSZ)

Pécsi Roma Nemzetiségi Önkormányzat

Esztergár Lajos Család- és Gyermekjóléti Szolgálat és Központ

Pétáv és Pécsi Követeléskezelő Egyesülés

Integrált Nappali Szociális Intézmény

Khetanipe a Romák Összefogásáért Egyesület (PCLSZ)

Alkalmanként:

Pintru Voj Érdekvédelmi Civil Egyesület (PCLSZ)

Dosta Sas Kulturális- és Jogvédő Egyesület (PCLSZ)

Pécsi Rendőrkapitányság

A Pécsi Civil Lakhatási Szövetség a lakásrendelettel kapcsolatos észrevételei a következők:

A rendelettervezet előkészítése során nem, vagy nem eléggé foglalkoztak annak hatásaival, hogy az alsó jövedelemhatár bevezetése a szociális bérlakások esetében is, a jogosultságok felülvizsgálata során, a leg marginalizáltabb társadalmi csoportok jogviszonyát lehetetleníti el. Ennek megoldására az un. “Átmeneti elhelyezés” sem nyújt megoldást. (35-37. §). Az ilyen ügyek általunk becsült száma jóval meghaladja a lakhatásukban ellehetetlenülő emberek, családok elhelyezését biztosító intézmények kapacitásait. 

A lakbérek emelésének elmaradása (a lakbérszámítási képletek az ígéretek ellenére nem lettek újragondolva) elsősorban a piaci - valódi piaci áraktól messze elmaradó- és a jelenleg fenntartási kötelezettségeket sem fedező költségelvű kategóriákban, megkérdőjelezi, hogy a Kerekasztalon előirányzott 1500+300 db szociális bérlakás fenntartható, erre vonatkozó számításokat nem ismerünk. 

A Lakásgazdálkodás intézményi háttere nem változott, ezzel továbbra sincs orvosolva az átláthatatlan ügykezelés problémája, amely gyakran magukank az intézményeknek is gondot okoz, nem beszélve az ügyfelekről. (Lásd. Lakásgazdálkodás belső ellenőrzésének jelentése)

A Lakásrendelet tervezete számos ponton ellentmond az 1993. évi LXXVIII., 

a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló törvénnyel, így a közeljövőben törvényességi észrevételek sokasága várható. 

A Lakásrendelet jelen formájában nem felel meg a normavilágosság elvének, abból sokszor nem olvasható ki a törvényhozó szándéka, olyan kifejezésekkel él, melyek nem csak laikusok, hanem jogászok számára is nehezen értelmezhetőek. (Pl. “különleges hasznosítás”), valamint továbbra is tág teret enged visszaélésekre lehetőséget adó méltányossági, illetve egyéni döntéseknek, azok átláthatóvá tételére nem ad megfelelő választ.

A Lakásrendelet jelen formájában nem tekinthető az Önkormányzat által előirányzott lakásgazdálkodási reformot megalapozó dokumentumnak, jóváhagyását nem javasoljuk a módosító indítványok kidolgozását ellehetetlenítő határidők miatt, az általános vitát követő részletes vita és szavazás elnapolását javasoljuk. 

Megköszönve figyelmüket,

Pécsi Civil Lakhatási Szövetség