„Ez a beruházás egy áttörés is lehet a régió szempontjából”

– Kezdjük az aktualitással, amely miatt Pécsre érkezett: a Seiren gyárátadójával. Mit jelent ez a beruházás a régiónak? 
– Amikor ránézünk Magyarország beruházási térképére, akkor azt látjuk, hogy a súlypontok alapvetően az északnyugati országrészben, Budapest környékén, valamint a Debrecen-Miskolc-Nyíregyháza háromszögben jöttek létre. Éppen ezért nagyon fontosnak tartjuk, hogy a délnyugat-magyarországi térség a mostaninál sokkal hangsúlyosabban kerüljön fel erre a térképre. Az itteni parlamenti képviselőink is rendszeresen rágják a fülemet, és emlékeztetnek arra a korábbi megállapodásunkra, hogy igyekezni fogunk, hogy ide is minél több beruházást hozzunk. Mostanra ehhez az infrastrukturális körülményeket és a munkaerő utánpótlást is megteremtettük.

– Ezzel arra gondol, hogy a Seiren beruházásának pozitív hatásai lesznek? Például, hogy mások is elkezdenek talán Pécsben, Baranyában gondolkodni?
– Igen, így van. Azért van nagy jelentősége a Seiren itteni beruházásának, mert ez egy olyan autóipari beszállítói beruházás, amire referenciaként lehet majd rá hivatkozni akkor, amikor további beszállítókat próbálunk meg meggyőzni arról, hogy Pécsre vagy Pécs környékére jöjjenek a gyáraikkal. A Seiren egy 15 milliárd forintos beruházást hajt végre, a kormány ehhez adott egy jelentős, négy és fél milliárd forintos támogatást, ráadásul 170 új munkahely is létrejön – ezek után könnyebb lesz újabb és újabb beruházásokat idehozni. Ez most egy áttörés lehet a régió szempontjából, amely Pécset egy magasabbra helyezi a beruházási térképen azoknak a vállalatoknak, amelyek új magyarországi termelési helyszínben gondolkodnak.

– Az energiaellátás kérdései napi szinten jelen vannak az életünkben. Mi itt Paks révén érintettek vagyunk, úgyhogy duplán is indokolt a kérdés: mi lesz Paks II-vel?
– A Paksi Atomerőmű beruházást nagyon sokan próbálják elgáncsolni, aminek több oka is van. Én azt gondolom, hogy a háború árnyékában most már mindenki láthatja, hogy egy ország energiaellátásának biztonsága nemzetbiztonsági és szuverenitási kérdés. Tehát, ha valaki egy országot próbál ellehetetleníteni abból a szempontból, hogy az ne tudja megtermelni a saját maga által felhasznált energia egy jelentős részét, akkor annak az országnak a szuverenitását éri támadás. 

Magyarországon mi egy olyan földrajzi adottsággal rendelkező helyen vagyunk, hogy vízerőműveket nem lehet építeni, mert sík területen vagyunk, szélerőművek megint csak nem jöhetnek szóba, mert nincs annyi szél, és nincs olyan erősségű szél. Hogyha megújuló vagy fenntartható energiaforrásról beszélünk, a napenergia és a nukleáris energia jöhet szóba. Nukleáris energia az, ahol egyszeri beruházással nagy mennyiségű energiát, elektromos áramot tudunk előállítani. Ezért is fontos hogy a paksi erőmű két új blokkja megépüljön, mert akkor 2000 megawattról 4400 megawattra, tehát több mint duplájára tudjuk növelni Magyarország villamosenergia előállítási kapacitását.

– De mintha ez más országokat hidegen hagyna...
– A német kormány már blokkolja a Siemens Energy vállalat részvételét a paksi beruházásban, ezért a nagy francia atomenergetikai vállalattal, a Framatommal tárgyalunk arról, hogy ők valahogy vegyék át a németek helyét az irányítástechnika gyártásában. Ehhez muszáj volt módosítani a beruházásról szóló szerződést, mivel az alapszerződés több mint kilenc éve köttetett, nyilván azóta sokminden megváltozott. Ezzel a módosítással szerettük volna felgyorsítani a beruházást, egy csomó bürokratikus terhet ledobni magunkról, ugyanakkor a legszigorúbb biztonsági szabályokat alkalmazni. A szerződésmódosítást az Európai Bizottság jóváhagyta, ezáltal most fel tudjuk gyorsítani a beruházást, és azt a célkitűzésünket, hogy a jövő évtized elejére a két új paksi blokk szolgálatba tudjon állni, azt továbbra is reálisnak tartom.

– Térjünk rá egy másik régiós kérdéskörre: a közlekedésre. Az autópálya már jó ideje eléri Baranyát, de kelet-nyugati úttervekről, illetve a horvát határig tartó gördülékeny autózásról sem feledkezhetünk meg. 
– Dél-Dunántúlon olyan közlekedési fejlesztések indultak be, amik megváltoztathatják Baranya pozícióját, akár itt, a nagyobb régióban, de a határon túl is. Logisztikai szempontból Baranya vármegye, Pécs és környéke abszolút nyertes lesz. A Pécs és Eszék közötti közvetlen gyorsforgalmi összeköttetés 2024 végére meglesz, a jövő év első negyedévében el fog készülni az M6-os Bóly és Ivándárda közti szakasza. 

Pélmonostorig a jövő év elejére készen lesznek a gyorsforgalmi úttal a horvátok is, és a Pélmonostor és az országhatár közötti összeköttetést is jövő év végére meg fogják építeni. Tehát 2024 végére Pécs és Eszék között egy közvetlen gyorsforgalmi út összeköttetés létrejön. Ez hatalmas lendületet fog majd adni nem csak a város, de a térség gazdasági fejlődésének is. Az M60-asnak Barcs fele történő meghosszabbításán is dolgozunk annak érdekében, hogy ott még egy határmetszés létre tudjon eljönni. 

Ami a kelet-nyugat irányú forgalmat illeti, a mohácsi Duna-híd építése kapcsán jó hír, hogy rendelkezünk a tervekkel, az építési engedéllyel, úgyhogy reméljük, hogy a gazdasági helyzet engedni fogja, hogy ezt a nagy beruházást is megindítsuk. Ennek az építési ideje nagyjából három esztendőt fog igénybe venni, de mivel a szerbekkel megállapodtunk a hercegszántói határátkelőhely fejlesztéséről, ezért gyakorlatilag a mohácsi Duna-híd megépítésével Szerbia és a Vajdaság irányába is kap egy összeköttetést Pécs és környéke.

– Amikor legutóbb találkoztunk, akkor azt ígérte, hogy jön még Baranyába, merthogy lesznek itt még beruházások. Tartotta a szavát – begyűjthetünk-e egy újabb ígéretet?
– Tudja, mindig az első lépés a legnehezebb akkor, amikor egy új, szűz területre akar az ember beruházást odavinni. Az infrastruktúra egy dolog, a szakképzett munkaerő egy másik dolog, de az úgynevezett ökoszisztéma, tehát az üzleti-beruházói-vállalkozói környezet is fontos a beruházók számára. 

Sokszor azt gondolnánk, hogy valaki szeretne első lenni, meg egyedüli, meg a legnagyobb, mert akkor majd ő keres a legtöbbet, és neki lesznek a legjobb dolgozói. De ez nem így van a beruházóknál. Ők szeretik azt látni, hogy van egy jól működő beruházói közeg. A Seiren azért fontos, mert ez egy piacvezető vállalat, és ha a Seiren sikeres tud itt lenni, akkor majd az autóipari szereplők felfigyelnek arra, hogy itt ez a térség, itt érdemes nekünk is befektetni, és akkor a beruházás-ösztönzés már sokkal könnyebb lesz.

– De azért ehhez kell kormányzati szándék is.
– Ez abszolút megvan. Fogunk új ipari parkot kialakítani a térségben annak érdekében, hogy az infrastrukturális adottságok meglegyenek. Van egy nagyon fontos kiegyensúlyozási törekvésünk: ahogy a beszélgetésünk elején mondtam, a már meglévő erős gazdasági térségek az ország északi felében vannak inkább. Sajnos az ország déli részét, be kell látnunk, hogy mindenfajta igyekezetünk ellenére, még nem sikerült beruházásokkal benépesíteni. És persze a paksi beruházás fontos lesz, de az nem egy klasszikus termelő beruházás. Ezért nagyon komoly törekvés van arra, hogy ezt a térséget is bevonjuk a beruházások vérkeringésébe.