2023.01.11. 07:00
Január 15-től euróval fizethetünk Horvátországban is
Január 1-től Horvátország új fizetőeszköze az euró, a korábbi kunával január 14-éig vásárolhatunk. A vélhetően sok magyar turistánál is megmaradt kunát idehaza már nem váltják vissza, déli szomszédunknál az év végéig minden bank és posta fix áron cseréli euróra.
A szomszédság és a kishatárforgalom miatt régiónkban vélhetően az átlagnál is több magyar pénztárcában vagy fiókban lapul még kuna (és még több apró, azaz lipa). Bár a gyakorta átutazóknak talán épp emiatt több módjuk is volt megszabadulni a régi horvát pénzüktől. Miközben az euróövezeti tagállamok bankjai február 28-ig még mindenütt visszaváltják a kunát, rossz hír, hogy mivel mi nem tartozunk e körbe, Magyarországon január 1-től megszűnt a jegyzése. Épp ezért sem a bankok, és ahogyan azt a legnagyobb ilyen pécsi hálózatnál kérdésünkre megerősítették, a pénzváltó irodák sem fogadják már vissza. Azaz, ha szabadulni akarunk tőle, ezt már csak a déli határ átlépésével tehetjük.
Horvátországban január 14-ig kettős jegyzés él, azaz szombat éjfélig az euró mellett mindenütt hivatalosan fizethetünk még kunával is (de ekkor is euróban adnak vissza), ha vásárolunk, étkezünk, szállást foglalunk. Vagy ha csak éppen tankolni ruccanunk át a szomszédba, amint ez a mienknél e napokban átlagosan 130 forinttal olcsóbb benzin, és 140-nel alacsonyabb árú gázolaj miatt hirtelen önmagában is újra divatba jött.
Január 15-étől marad az egyedüli fizetőeszköz az euró, ám a kunát az idén még minden bankban, postán és a pénzügyi ügynökség (FINA) valamennyi fiókjában fix árfolyamon (1 euró = 7,53250 kuna) azonnal átváltják.
Kuna vagy euró ide vagy oda, a magyar turisták ahogyan eddig, vélhetően ezután is jelentős szeletet hasítanak ki a horvát idegenforgalmi tortából. Amint az a Horvát Idegenforgalmi Közösség Magyarországi Képviseletétől kapott adatokból kiderül, 2022. első kilenc hónapjában a külföldi turistáktól származó összbevételük meghaladta a 11,5 milliárd eurót, ez 43%-os növekedés az egy évvel korábbihoz képest. Az összköltésből a baranyai utazók, éppen a jelentős kishatármenti forgalom révén, vélhetően jóval magasabb arányban vették ki részüket honfitársaink közül is, mint a különben a főként az Adria partján eltöltött 3 millió magyar vendégéjszakából. Ahol a legnépszerűbb célpont tavaly is Crikvenica volt, amelyet Vir, Rovinj, Poreč, Medulin, Rab, Zadar, Makarska, Vodice és Abbázia követett a sorban.
Nincs többé kuna: a nyestbőrtől az euróig
A horvát kuna az ország hivatalos pénzneme volt 1994 és 2022 között. A szó jelentése magyarul nyest; nevét onnan kapta, hogy a római provinciai időkben errefelé az adót az akkoriban igen nagyra becsült nyestbőrben kellett megfizetni, amely aztán a középkorig általánosan elterjedt fizetőeszközzé vált.
A kunát először 1941-ben vezette be a Független Horvát Állam az addig használt jugoszláv dínár helyett, akkor 20 kuna ért egy német birodalmi márkát. ’45-től aztán visszatért a dínár, az önálló Horvát Köztársasággal pedig ’94-től ismét a kuna. Amelynek váltópénze, a lipa magyarul hársat jelent. Előbbinek az érméin mindig állatok, utóbbién a Horvátországban honos növények képe szerepelt.
