2020.11.16. 14:10
Csaknem ezer, Trianonra utaló budapesti utcanév került interaktív térképre
Összesen 934 budapesti utca és tér került fel arra az interaktív térképre, amelyen a trianoni békediktátum által elcsatolt települések, erődítmények, történeti-néprajzi tájak, népcsoportok után elnevezett közterületeket gyűjtötték össze – közölte a Budapest Főváros Levéltára (BFL) hétfőn.
A levéltár és az Átló csapata által készített weboldalon olyan fővárosi utcákat és tereket gyűjtöttek össze, amelyek névadóját 1920-ban csatolták el, vagy az összeomló Osztrák-Magyar Monarchia nagyságára (Mosztár utca, Lemberg utca), a dicső múltra (a középkori végvárak nevét őrző Galambóc és Szabács utca), esetleg az első világháborúra (Doberdó út) utalnak.
A trianoni utcanevek kiosztásának két nagyobb hulláma volt. Az első az 1920-as években indult, és az 1930-as években csúcsosodott ki. A másik hullám a rendszerváltás után volt jellemző. A húszas években tömegesen neveztek el utcákat, tereket Budapesten a határon kívül maradt magyar településekről. Nem egy ilyen utcabokor jött létre Zugló akkoriban kiépülő negyedeiben, és ekkor tűnt fel számos trianoni helység Újbuda új területein. Később, a harmincas években az akkori városhatár mentén fekvő területeken alakult több „Trianon-utcanévbokor” is, például a mai 18. kerületi Ganztelepen-Szemeretelepen, a mai 20. kerületi Gubacsipusztán és Csepelen.
A közlemény szerint még a Rákosi-korszak legsötétebb éveiből is van példa határon túli utcanévadásra, mint ahogy a Kádár-korban is számos közterület kapott ilyen nevet.
Érdekesség, hogy a Belváros és a Várnegyed szinte teljesen kimaradt az ilyen típusú névadásokból.
Az adatvizualizacio.bparchiv.hu/hatarontuli internetes címen egy interaktív térkép segítségével különböző szempontok szerint tekinthetők át a trianoni békediktátumra utaló közterületek. Az oldal okostelefonokra és táblagépekre fejlesztett változatban is elérhető – olvasható a levéltár közleményében.
