Különleges kötet készül a Szent Korona eredetéről

2019. október 14-én, először a Magyarságkutató Intézetben mutatták be azt a készülő kötetet, ami a Szent Korona eredetéről szól. A beharangozón Horváth-Lugossy Gábor, az Intézet főigazgatója köszöntötte a vendégeket.

Az eseményen Prokopp Mária, az ELTE egyetemi tanára, aki a kötet végső kidolgozás szakmai munkáit irányítja, úgy fogalmazott: a szerző megtalálta – ahogy ő fogalmazott – a Kulcsot, amellyel minden eddigi ismeretünknél mélyebben tárul fel előttünk legdrágább nemzeti ereklyénk eredete.

Kiemelte:

az író könyvében mindig rámutat arra, hogyan kapcsolódik a korona a magyarok gyökereihez.

Prokopp Mária a kötet előszavában rámutatott: a rendkívül logikusan felépített kötet négy szervesen összefüggő fejezetből áll: a szerző az első fejezetet annak bizonyítására szenteli, hogy a korona Szent jelzőjének használata nem tetszőleges, amint azt az 1978 utáni hazai irodalomban látjuk, hanem az alakjában és ábrázolásaiban Európában egyedül álló középkori királyi koronánk lényegét, felépítését meghatározó megjelölés.

Prokopp Mária elmondta továbbá, hogy a második fejezet a Szent Korona alsó részével, a görög korona eredetével foglalkozik. Ebben a részben a szerző megállapítja, hogy, hogy a görög korona mellképei I. Géza király uralkodása idején (1074-1077) készültek Bizáncban, a császári udvarban és egyetlen mester, egyidőben, pontosan 1074-ben készült remekművei. A harmadik fejezet már a latin korona eredetével, a negyedik fejezet pedig az 1031-ben készült koronázási palásttal foglalkozik. Prokopp Mária az előzetes bemutatón hangsúlyozta, hogy nem lehet a koronát a palást nélkül vizsgálni, a kettőt együtt kell tanulmányozni, mivel mindkettőnek hasonló az ikonográfiai programja. A professzor asszony kiemelte azt is, hogy a kötet olyan kutatási eredményeket, összefüggéseket vázol fel, amikre eddig senki nem gondolt.

A szerzőről, Váralljai Csocsán Jenőről Prokopp Mária a könyv előszavában hangsúlyozza, hogy kivételesen nagy műveltségű teológus, Palermóban felszentelt görög katolikus pap, aki 1969 és 1994 között az oxfordi egyetemen adott elő, 1994-ben a Pázmány Péter Katolikus Egyetem meghívta a Társadalomtudományi Intézet megszervezésére.

Teológiai doktorátusai során a szentírás és a szakramentális hittudomány meglehetős ismeretére tett szert. A bizánci történelem és liturgia, valamint a görög egyházi nyelv mély ismerője, a középkori Magyar Királyság és Európa kapcsolatának elkötelezett kutatója. Nagy tárgyi- és irodalmi ismeretanyaga alapján teszi fel kreatív gondolkodása számára a logikus kérdéseket, amelyekre hiteles forrásokból származó adatokkal válaszol.

Így jutott el mintegy negyvenévi kutatás után a jelen kötet megírásához, amely ismeri és tudományos kritikával illeti a Szent Koronára vonatkozó korábbi hazai és nemzetközi kutatás eredményeit, valamint alapvető szempontként jelöli meg a teológia fontosságát a koronázási jelvények megismerésében.

A könyv tervezését Dománszky Gabriella, a hazai könyvészet igen neves műértője végzi. A szövegek és képek pontosításában, azonosításában szinte valamennyi hazai és nemzetközi szaktekintéllyel együttműködik a tervezői csapat.

Borítókép: Prokopp Mária, az ELTE egyetemi tanára