75 éve hunyt el Rejtő Jenő: irodalmi lapszám készült az emlékére

A Napút folyóirat tematikus számainak sorába novemberben a Rejtő-szám lépett. Az összeállítás a kabarétréfák, összetéveszthetetlen stílusú, egyedi humorú kalandregények szerzője, a Piszkos Fred-, Fülig Jimmy- és Vanek úr-féle karakterek megalkotója emlékére készült, Rejtő Jenő ugyanis 1943 januárjában tűnt el, idestova 75 éve.

A folyóiratszám anyagának nagy részét a Na mi újság, Rejtő Úr? című irodalmi-képzőművészeti pályázat 33 legjobb pályaműve teszi ki.

A zsűri egyhangúlag toronymagasan a legjobbnak ítélte – az önmagát csavargóként meghatározó – Demeter László Piszkos Fred Budapesten című, lenyűgözően frappáns, egyúttal megrendítő novelláját.

Emellett az olvasó például Rejtőhöz szóló verssel, szubjektív olvasónaplóval és a „Rejtő-szűz” irodalomkedvelő interjújával is találkozhat. A lapszám tartalmazza továbbá az idei lakiteleki karikatúratábor válogatott alkotásait, Szigeti Csaba Senki Alfonzzal kapcsolatos filológiai értekezését, Tamási Orosz János személyes Rejtő-vallomását, és főleg Veres András Rejtő-recepciót áttekintő tanulmányát, melyből többek között az is kiderül, legenda-e, hogy a bokszoló Rejtő arcizmainak egy része egy sportbaleset következtében lebénult, ezért tudta valóban „fapofával ontani a poénokat”.

De olvasható a lapszámban az idei Margó fesztivál Rejtő-emlékműsorára tűzött, szcenírozott előadás írott változata, valamint Zalán Tibor tárcája is a „beskatulyázhatatlan Rejtőről” és az Yvonne-nek adott csókról.

A Rejtőtől Péhovardig című kiadvány tehát méltó szellemi főhajtás, mely kivételesen gazdag anyagot vonultat fel, és nem utolsó sorban hiánypótló panorámát ad a máig népszerű íróról.

A lapszámról a Napút folyóirat főszerkesztőjét, Szondi Györgyöt kérdeztük, aki elmondta, hogy a kiadvány nem készült volna el Thuróczy Gergely irodalomtörténész, Rejtő-szakértő állhatatos munkája nélkül. Mint mondta, Thuróczy Gergely érdeme volt például a nyári Margó fesztivál Rejtő-estje, és a vele való közös munka eredménye az is, hogy a Petőfi Irodalmi Múzeum által őrzött Rejtő-hagyaték kézirataiból több részletet is közöl a Napút száma. A Rejtő-pályázatról szólva a főszerkesztő kiemelte: 56 irodalmi és 20 képzőművészeti pályamunka érkezett, előbbiek közül négyet részesítettek díjban, négyet pedig különdíjban. „A lapszámban az 56 pályaműből összesen 33 írás szerepel, és nyolc képzőművészeti alkotást is közlünk” – sorolta a főszerkesztő.

Szondi György rámutatott Rejtő művészetének időszerűségére és kivételes helyzetére. „Rejtő Jenő folyamatos siker, el nem múló értéke a magyar irodalomnak, már érettségi tétel is lehet. Annak ellenére, hogy kevesen figyeltek fel rá, ez az évforduló újabb fényt vethet az életművére, reményeink szerint e lapszámnak köszönhetően is. Bár a kortársai lenézték, amit alkotott, Rejtő a maga területén magyar és világirodalmi viszonylatban is első osztályú szerző volt.

Kevésbé közismert, hogy költőként is alkotott: verseinek felfedezése még előttünk áll, de amit eddig olvashattunk tőle, az máig hat, a tudósoktól kezdve a kocsmárosokon át mindenkinek van valamilyen Rejtő-képe”

– mondta Szondi György, akinek utóbbi megállapítását a pályázat népszerűsége és színvonala is igazolta, hiszen amatőrök és profik, középiskolás korú diákok és érett korú szerzők, férfiak és nők egyaránt nyújtottak be pályamunkát.

Saját tapasztalatairól szólva a főszerkesztő elmesélte, hogy ifjúkorában, ahogy sokan mások, ő is falta a Rejtő-műveket, melyekhez aztán – idő híján – évekig nem tudott visszatérni, a lapszám szerkesztése során azonban új színekkel gazdagodott a benne élő Rejtő-kép: „A lapszám és kiváltképp a benne szereplő pályamunkák sokszínű sora olyan széles skálát mutat, olyan erővel hat, aminek az ember önkéntelenül örül. Boldoggá tesz az is, hogy a Napút tematikus jellege és ars poeticája ilyen összeállítások megszületését teszi lehetővé” – fogalmazott.

Szondi György elmondta azt is, hogy november 21-én a Petőfi Irodalmi Múzeumban tartják a lapszám bemutatóját, ahol jelentős jutalomban részesítik a pályázat díjazottjait.

Borítókép: Rejtő Jenő. Forrás: Petőfi Irodalmi Múzeum