Nem kell dicső történelmet hazudnunk magunknak: nekünk az van

A Bán Mór írói néven alkotó szerző az Echo TV Kettesben Szabó Anettel című műsorának vendége volt, melyben elmondta: nem tartozik azok közé, akik szerint kudarcokról, vereségről, népirtásról nem kell beszélni, hiszen ezek sajátos módon részesei történelmünknek. Ugyanakkor egészséges nemzettudat nem épülhet ezekre – vallja.

„Nem is tudjuk, mekkora szerencsénk van, hogy ilyen hősies a történelmünk” – indította a beszélgetést Szabó Anett, rámutatva vendége munkásságának fő gondolatára. Bán János író, újságíró szerint a helyzet ahhoz hasonló, mint amikor egyik napról a másikra fölfedezzük, hogy egy olajmezőn ülünk – nekünk viszont nem anyagi, hanem szellemi és kulturális értelemben vannak felbecsülhetetlen értékű kincseink, csak sajnos ezzel nem vagyunk tisztában, illetve nem értékeljük, és nem vagyunk képesek levonni történelmünk tanulságait. Az író szerint ennek legfőbb oka az, hogy a kommunista ideológiai rendszerek

nagyon sokat tettek azért, hogy ne legyünk tisztában az értékeinkkel.

„A történelmünk dicsőséges évszázadait hosszú évtizedeken át nem tették a kirakatba” – mutat rá. „Ez azért van így, mert féltek attól, hogy ez a nacionalizmust erősíti.

Ugyanakkor a nemzeti öntudatnak van egy egészséges, erőt adó, egyben senki ellen nem irányuló szintje.”

A történelmi regények, filmek égető hiányára is felhívja a figyelmet. „Történelmi regényeket sokáig csak ifjúsági regény formájában kaptunk. Ám az ember kinő abból, hogy csak Fehér Tibort, Mórát, Mikszáthot olvasson – a könyvesboltok polcai ennek ellenére más nemzetek történelméről szóló könyvekkel vannak tele, magyar történelmi írások nem jelennek meg ilyen mennyiségben. Az írói küldetéstudatom is abból a kérdésből fakad, hogy miért nem?”

A Jókai Mór nevét mesélőkedve miatt kölcsönző Bán János szerint a regényíró, illetve a történelmi filmek készítőinek feladata az, hogy szerettessék meg a történelmet. Ezt ugyanis sok tanár nem tudja elérni. Mint mondja, a cél, hogy a gyerek szeressen bele a korszakba – ezt a korábbi filmes alkotások, mint az Egri csillagok vagy a Tenkes kapitánya el tudták érni. Az író nem ért egyet azzal, hogy az irodalomtanításban lejjebb kellene adni a színvonalból: szerinte például Jókai Mór regényeit igenis tanítani kell, az már azonban más kérdés, hogy mikor.

Rámutatott, hogy az, hogy nem a magyar hősök, hanem az amerikai filmek szuperhősei vonzzák a fiatalokat, az nem a gyerekek hibája.

„Azért a pókemberes pólót veszi meg, mert az van, más nincs szem előtt. A kérdés az, hogy mi tudunk-e a filmes szuperhősök mellé alternatívát adni.

Azért nem Toldi a magyar gyerekek hőse, mert Arany János rímeiből egy vizuális korszakban nem fogja tudni megszeretni a karaktert: amit a gyerek nem lát filmen, azt nehezebben alkotja meg a képzeletével.”

Megjegyezte, hogy az idén 50 éves Egri csillagok történelmi filmre annak idején néhány év alatt 9 millió mozijegyet adtak el, míg a mai magyar filmek ennek a nézettségét a töredékét sem tudják produkálni.

„Mit néz a mai szerencsétlen magyar tévénéző? A Szulejmánt. A mohácsi csatát is a törökök szemszögéből látjuk” – emeli ki.

A filmkészítők mulasztásáról is szól:

„Több mint száz éve van filmgyártás Magyarországon, és Szent Istvánról, Hunyadi Jánosról, Mátyás királyról, Zrínyi Miklósról nem készítettünk nagyjátékfilmet. Honnan is tudnák a gyerekek, hogy nem Pókember az igazi sztár?”

Hozzáteszi, hogy a mai magyar irodalmi életben a történelmi regények szerzői mégis kívülállónak számítanak, meglátása szerint szinte mindegyikük a vidéki Magyarországot képviseli, és nem részei a hivatalos irodalmi intézményrendszernek, struktúrának – ahol talán nem is várják őket tárt karokkal. Ugyanakkor a történelmi regényekre, filmekre mégis van igény: mint meséli, még kiadói is meglepődtek, milyen hatalmas sikert aratott Hunyadi-regénysorozata.

Bán János eddig tízkötetes Hunyadi-sorozata egy három nemzedéket felölelő családtörténet. A szerző szerint ebben minden benne van, ami a magyar történelemre jellemző: „A semmiből felemelkedő hős, aki nemcsak a magyar hazát, de a keresztény Európát is megvédi.”

A szerző megosztotta hallgatóságával, hogy regényeiből a tervek szerint tévésorozat készül majd, melyet nemzetközi színvonalon és nemcsak a magyar közönségnek szeretnének elkészíteni.

„A mai Nyugat azért sem érti Magyarországot, mert a történelmét sem ismeri.”

Hangsúlyozza: hőseposzainkat el kell mondanunk, de nemcsak magunknak, hanem mindenkinek, a világnak is. „Nekünk nem kell kitalálnunk, hazudnunk a dicsőséges történelmet, mert nekünk az van” – fogalmaz.

A teljes beszélgetés megtekinthető ezen a linken.

Borítókép: Bán János (Bán Mór)

tortenelemportal.hu / Bárdossy László