2018.05.31. 15:37
Magyar zenével is tarol a Petőfi Rádió
A hazai együttesek magasabb arányú megjelenítése nem csupán megtartotta, de erősíteni is tudta a csatorna népszerűségét.
Az elmúlt egy év egyik legfontosabb tapasztalata, hogy a magyar zenék előírt 35 százalékos arányának betartásával is lehet sikeres rádiót működtetni – jelentette ki a Petőfi Rádió csatornaigazgatója csütörtökön, a kétnapos Music Hungary konferencia nyitónapján Egerben.
Tiszttartó Titusz a rádiós kvótáról és a magyar rádiós piacról szóló pódiumbeszélgetésen kiemelte: a Petőfi Rádióban az elmúlt egy évben közel 500 magyar előadó csaknem ezer dala kapott bemutatkozási lehetőséget. Ezzel párhuzamosan nem csupán megtartotta, de erősíteni is tudta népszerűségét a csatorna, melyet az ország 6,5 millió rádióhallgatójából mintegy 2 millióan hallgatnak.
A Petőfi Rádió nagyrészt sikerrel teljesítette az elmúlt egy évben eltervezett változtatásokat: a magyar zenét nemcsak a szavak, de a tettek szintjén is kiemelten kezelő, a hallgatottságot is szem előtt tartó közszolgálati rádióként működik – fogalmazott a csatornaigazgató.
Auer János, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának tagja a beszélgetésen emlékeztetett arra, hogy a testület a napokban engedélyezte egy új országos kereskedelmi rádió elindulását, amely a következő negyedévben várható.
A digitális átállásról szólva közölte: úgy látja, bár a technikai feltételei adottak és a világban terjedőben van, Magyarországon belátható időn, azaz 5-10 éven belül ez nem következik be. Ugyanakkor az internetes rádiózás hazánkban is egyre nagyobb kihívást és lehetőséget jelent – hívta fel a figyelmet.
A VI. Music Hungary konferencia helyszíne idén is az egri Bolyki Pincészet, ahol csütörtökön és pénteken a könnyűzenei szakma legfontosabb időszerű problémái kerülnek terítékre. Az érdeklődők két nap alatt öt előadáson és kilenc pódiumbeszélgetésen vehetnek rész, valamint négy zenekar koncertjét hallgathatják meg. Az idei témák között a szervezők kiemelt figyelmet szentelnek a helyi rádiók piac- és közösségformáló erejének, a magyarországi hangstúdiók szerepének, a zenei export jövőjének, a társasági adókedvezménnyel kapcsolatos tapasztalatoknak, az állam és a könnyűzene kapcsolatának, valamint az Európai Unió zenei politikájának.
