2024.04.14. 08:00
Gondot okoz az alacsony felvásárlási ár a nagy méztermelőknek
Kedvező lehet az idei akácszezon a hazai méhészeknek, azonban az Európai Unióba beáramló kínai - zömében hamisított - méz miatt kialakult, tartósan alacsony felvásárlási árak következtében több nagy hazai méztermelő vállalkozás szűntetheti be tevékenységét - jelentette ki az Agroinform.hu-nak adott interjúban Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) elnöke.
Valaczkai Tamás méhész a mézet ellenőrzi egy méhkaptár keretében nagyszénási méhészetében 2020. április 25-én
Forrás: MTI
Fotó: Rosta Tibor
Idén már március közepére lezajlott a generációváltás a méhészetekben, az áttelelt mintegy 1,2 millió hazai méhcsalád többsége jó állapotban kezdte meg a hordást. Az akác hajtásai átvészelték a márciusi fagyos napokat, és a jelenlegihez hasonló időjárás mellett
már április végén megkezdődhet az akácméz idei szezonja.
A 25-30 tonna közé várt hazai méztermés több mint felét várhatóan idén is az akácméz teheti ki - becsülte az elnök.
Az itthon termelt méz 60-70 százaléka exportra megy, ugyanakkor 2022 elejéhez képest felére zuhant a méz ára az EU-ban.
Az uniós mézpiac összeomlását a harmadik országokból, így az Ukrajnából, Argentínából, de legfőképpen a Kínából származó mézimport okozza - mutatott rá. Az Európai Bizottság által tavaly lefolytatott mézvizsgálat eredményei szerint
a kínai exportból származó minták háromnegyede bizonyult hamisnak, ezek a termékek gyakorlatilag cukorszirupot tartalmaztak.
Ezzel sem a hazai, sem a többi európai országban működő termelők nem képesek árban versenyezni - mutatott rá Bross Péter.
A piaci zavarok elsősorban a nagy, legalább 200-300 méhcsaláddal rendelkező piaci szereplőket sújtják, a kisebb szereplők ugyanis hosszú évek munkájával kialakították a saját fogyasztói körüket, amit közvetlen értékesítéssel: termelői piacokon vagy online webshopon keresztül képesek elérni.
Magyarországon július 1-jétől kötelező lesz feltüntetni a méz címkéjén összetételi sorrendben a származási országokat, az EU egészében egyelőre még várni kell a hasonló rendelet megszületésére - hangsúlyozta Bross Péter.
Ameddig az európai vásárlók nem tudnak tájékozódni arról, milyen származású termékeket fogyasztanak, nem is várható el tőlük, hogy ne az ár alapján döntsenek
- tette hozzá.
Az EU nemrégiben megalkotott, úgynevezett vészfékrendeletébe a búza, a tej, a tojás és a baromfi mellett bekerült a méz is. Ez a rendelet azt biztosítja, hogy amennyiben bármelyik tagország igazolni tudja , hogy a 2022-23-as évhez képest nagy mennyiségű ukrán termék áramlik be, és az piaci zavart okoz, akkor az uniónak 14 napon belül döntenie kell az adott termék vámjának visszavezetéséről - ismertette Bross Péter.
