2022.09.02. 07:00
Átfogó vízügyi rendezést kell végrehajtani Magyarországon az agrárminiszter szerint
Az idei aszály egy régóta megoldandó, egyre égetőbb problémára is felhívja a figyelmet, azaz, hogy szemléletváltozásra van szükség a hazai vízgazdálkodásban is – hangsúlyozta portálunknak Nagy István. Az agrárminiszter kifejtette: ez azt jelenti, hogy a korábbi elképzelésekkel szemben mára nem az a feladat, hogy magas gátak közé szorítva gyorsan elvezessük Magyarország területéről az esővizet, hanem hogy hogyan tudjuk bővíz idején betárazni, azaz megőrizni a csapadékot, és azzal az év további részében gazdálkodni. Mint kiemelte, jelenleg kevesebb víz érkezik hozzánk, mint amennyit kibocsátunk. Hangsúlyozta ugyanakkor: a Belügyminisztérium koordinálásával az elmúlt években nyolc tározó épült az országban, összesen ötmillió köbméter maximális tározókapacitással.
Nagy István agrárminiszter
Forrás: Világgazdaság
Fotó: Kallus György
Ha kevesebb víz érkezik hozzánk, mint amennyi távozik, akkor ennek a különbözetéből erkölcsi alapunk is van, hogy gazdálkodjunk, és ezt fölhasználjuk az öntözésre. Azt is figyelembe kell venni, hogy talajvízből, az ivóvízkészletből öntözni egyre nehezebb, hiszen süllyed a talajvízszint, ez a megoldás tehát nem fenntartható. Csak a vízfeleslegből, a bővíz idején betárazott vízből lesz lehetséges a jövőben az öntözés, ezért tározótavak, csatornák kialakítása szükséges
– hangsúlyozta a PestiSrácok.hu portálnak Nagy István agrárminiszter, hozzátéve:
annak megoldása, hogy jusson oda elegendő víz, ahol erre szükség van, biztosíthatja, hogy az ideihez hasonló nagyságrendű kár a jövőben ne fordulhasson elő.
A költségvetés is megérzi a kevés esőt
A vízrendezés a tárcavezető szerint egy hatalmas állami infrastruktúrafejlesztés, ugyanakkor, ha arra gondolunk, hogy ha jókor esik az eső, az a költségvetésben plusz 1000 milliárd forintnyi kukoricabevételt jelent – ha rosszkor, akkor mínusz 1000 milliárdot –, akkor rögtön érezhető, hogy csak ennek az egy tételnek az áfatartalma is jelentős a költségvetés számára. Tehát érdemes ezeket az állami beruházásokat elvégezni, az állami főműveket elkészíteni – hangsúlyozta az agrárminiszter. A portál azon kérdésére, van-e egyáltalán becslés arra nézve, mekkora lenne az a betározandó vízmennyiség, amelyre szüksége lenne az agráriumnak, Nagy István úgy reagált: azt a számot kell megnézni, hogy mennyivel kevesebb víz érkezik hazánkba, mint amennyi kimegy, és azt a mennyiséget kell a víztározókba, csatornákba összegyűjteni, elraktározni.
A biztonságos élelmiszerellátás egyik alappillére az öntözés
Az aszály és a vízmegtartás kapcsán tartott korábbi sajtótájékoztatón Nagy István ismertette: a tárca korábban is nagy hangsúlyt fektetett a vízgazdálkodási szemléletváltásra, hiszen az elmúlt időszakban egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy a biztonságos élelmiszerellátás egyik alappillére az öntözés.
Ennek eredményeként jöttek létre az öntözéses közösségek:
több tízmilliárd forint értében valósultak meg öntözési beruházások, amelynek további fejlesztésére újabb 70 milliárd forintot különített el az Agrárminisztérium.
Ugyanakkor megjegyezte: szükséges volt a kérdés törvényi rendezése is, hogy ezáltal csökkenthetőek legyenek a gazdákra háruló adminisztratív terhek.
Jelenleg 122 elismert öntözési közösség létezik, amelyek összesen több mint 58 ezer hektárnyi művelt ingatlanon folytatnak öntözéses gazdálkodást – hangsúlyozta Nagy István.
Átfogó vízügyi rendezés kell
Az agrárminiszter kiemelte:
a Belügyminisztérium koordinálásával az elmúlt években nyolc tározó épült az országban, összesen ötmillió köbméter maximális tározókapacitással.
Megvalósult a Derecskei-főcsatorna korszerűsítése, a jászsági vízgazdálkodási rendszer rekonstrukciójának I. üteme és a hajdúhátsági többcélú vízgazdálkodási rendszer fejlesztése. 2019–2022. évben a korábbi infrastrukturális hiányok megszüntetésére irányuló munkálatok során 2177 kilométer csatornaszakaszt újítottak meg kotrási, irtási és mederkarbantartási beavatkozások által, továbbá felújításra vagy átépítésre került 314 darab műtárgy és 33 szivattyútelep. Zajlik a homokhátsági és nyírségi vízpótló infrastruktúra tervezése is. Úgy fogalmazott: szakmai álláspontja szerint
átfogó vízügyi rendezést kell végrehajtani, amelynek részeként az ideiglenes záportározóinkat állandóvá kell alakítani, és – amikor lehet – minden tározó kapacitását a maximumig fel kell tölteni. A talajvízszintet kell felemelni, hiszen a talajvíz hűt, párolog, megköti a port.
Nagy István arról is szólt: felül kell vizsgálni a földhasználathoz fűződő eddigi megszokásokat is. Vízvisszatartást elősegítő földhasználatra van szükség; a megfelelő művelési mód megválasztása kulcskérdéssé vált, így meg kell fontolni a forgatás nélküli talajművelést vagy erősíteni a szántás helyett a talajlazítás gyakorlatát. Véleménye szerint
érdemes lesz alkalmazni a szerves növénymaradványokkal történő talajtakarást, azaz a mulcsozás technikáját is, hiszen csökkenti a felszíni párolgást és minimalizálja a vízerózió mértékét.
Emellett szükségesnek nevezte a mezővédő erdősávok létesítését, amelyek aszályos időszakban a szántóterületek kiszáradt felső talajrétegének szél általi pusztulását mérsékelhetik - olvasható a PestiSrácok.hu cikkében.