2022.04.01. 09:59
Eredményt hozott az exportstop
Van elég gabona a magtárakban, a hazai szükségleteket egyelőre az export korlátozása nélkül is sikerül kielégíteni. A kormányzat kiviteli tilalomra vonatkozó intézkedése azonban nem volt hiábavaló, az orosz–ukrán konfliktus miatti drasztikus áremelkedést sikerült megállítani. A terményárak az exportstop bejelentése óta mérséklődő pályára kerültek.
Bejött a kormány számítása a gabonapiacon, habár a március elején bejelentett exporttilalom ellenére eddig nem akadályozták meg egyetlen külföldre szállítást sem, az intézkedés legfőbb célját elérte: megtörte az árak drasztikus emelkedését.
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter egy rádióinterjúban a minap elmondta: a magyar mezőgazdaság évtől függően 18–22 millió emberről is tudna gondoskodni, az állam pedig akkor élne az elővásárlási jogával, ha eljutnánk arra a pontra, hogy a hazai igényekhez sem elegendő a megmaradt gabona.
A gabona ára ugyanakkor a miniszter szerint is jelentős mértékben nőtt az orosz–ukrán háború kitörése óta. A terményárak a szomszédunkban zajló fegyveres konfliktus előtt is rekordokat döntöttek, a háború kirobbanása azonban további lökést adott a drágulásnak. A chicagói árutőzsdén február 21. és március 1. között 25 százalékkal emelkedett a búza, 13 százalékkal a kukorica és hat százalékkal a szójabab ára. Az európai piacon pedig még ennél is jobban nőttek az árak: a búzáért 26, az árpáért 22 százalékkal kértek többet március elsején a kereskedők, mint a háború előtt.
A Magyar Nemzetnek korábban nyilatkozó piaci szakértők is egyetértettek abban, hogy a kormányzati intézkedés célja egyértelműen az áremelkedés megállítása volt. Ezt pedig sikerült is elérni.
Az Agrárközgazdasági Kutató Intézet piaci árinformációs rendszerének adatai szerint az étkezési búza ára március 14. és március 20. között 109 ezer forintos tonnánkénti szinten állt. Az eddigi csúcsot március 6-án érte el – az exportstop bejelentésének napján –, akkor 113 ezer forint volt egy tonna étkezési búza ára.
A takarmánybúza esetében jelentősebb az árcsökkenés, míg március elején 111 400 forintos szinten kelt el, addig az elmúlt két hétben százezer forint alá ment az ára. Ez majdnem 11 százalékos áresést jelent.
A takarmánykukoricánál jelentősebb áresésről nem lehet beszélni, az orosz–ukrán konfliktus kirobbanása óta tartó meredek áremelkedés ugyanakkor megtorpanni látszik. Míg március közepén 103 700 forintos tonnánkénti szintet ért el a termelői ár, a múlt héten már enyhe csökkenés volt megfigyelhető a piacon, az AKI adatai szerint március 14. és 20. között 103 100 forintot kaptak a terményért a gazdálkodók.
Az elmúlt évben nem volt rossz a hazai termés, búzából és árpából is az átlagosnál nagyobb mennyiséget takaríthattak be a gazdák, a kukorica esetében ugyanakkor a megszokottnál jóval szerényebb hozamokat értek el a szántóföldinövény-termesztők.
Kulik Zoltán, a Vitafort Zrt. vezérigazgatója szerint a tavalyi nagyon gyenge kukoricatermés ellenére bőven van belőle a magtárakban, vélhetően még a 2020-as betakarításból is van félmillió tonnás áthúzódó készlet. A búza esetében sem kell hiánytól tartani.
A szakember úgy véli, a kormányzat vélhetően nem a hazai készletek szűkössége miatt döntött az exporttilalom bevezetése mellett, hanem az árspirált kívánta megállítani. Az exportstop bevezetésével ez mérsékelhető, s így időt nyerhetnek az állattenyésztők is, hogy az állati termékek ára követni tudja a takarmánypiacon bekövetkező drágulást.
Borítókép: illusztráció (MTI/Sóki Tamás)
