Luxus lesz a tojás?

A nagy élelmiszerláncok a fenntarthatósággal és állatjóléti szempontokkal indokolják, hogy fokozatosan kiteszik a boltokból a ketreces tartásból származó tojásokat. Csak mélyalmost és a szabadon tartott tyúkok tojásait árulják majd – írja legutóbbi számában a Vasárnap Reggel.

Pákozd Gergely, a Magyar Tojóhibrid-tenyésztők és Tojástermelők Szövetségének alelnöke azt mondta: ez megrázná a 90 százalékban ketreces tartást alkalmazó hazai tojáságazatot és elszabadíthatja az árakat, ráadásul a szabadtartásos vagy mélyalmos technológiák környezeti szempontból ártalmasabbak, mivel energia- és területigényük nagyobb, jobban terhelik a talajt. Valós fogyasztási igények aligha indokolják ezt a döntést, hiszen a fogyasztók ma is ezt a fajta tojást keresik leginkább, mivel ez a legolcsóbb.

A szakember szerint ez a váltás akár 40 százalékkal megdrágíthatja a tojást. Vagyis 60-70 forint alatt nem lehet majd kapni.

Nálunk most még olcsó

A tojás fogyasztói ára az Egyesült Királyságban a legdrágább (10 tojás 3,12 euró), Csehországban pedig a legolcsóbb (1,12 euró), ezt csak kismértékben múlták felül a hazai tojásárak (1,2 euró), Németországban 1,39 euró, Ausztriában 1,6 euró, Szlovákiában 1,4 euró kérnek 10 darab tojás ára. Az elmúlt években a tojás fogyasztói átlagára Magyarországon 2012-ben volt a legmagasabb, elsősorban a kötelező technológiai váltással összefüggésben, akkor 420 forintot kellett fizetni tíz tojásért. Most, minőségtől függően, 380-550 forintot kérnek érte, de a biotojás ennél jóval drágább, 790-850 forint a tíz darab.

A külföldi silányabb a hazainál

Molnár Györgyi, a Magyar Tojásszövetség titkára azt mondta: az Agrárgazdasági Kutató Intézet 200 kiskereskedelmi egységre és csaknem 400 ezer étkezési tojásra kiterjedt felmérése megállapította, hogy az importtojások mintegy 70 százaléka a kisméretű – S és S/M jelölésű – kategóriába tartozik. Ezt a kategóriát az EU-ban korábban csak ipari célokra hasznosították, és az unió nagy részében étkezési tojásként ma is eladhatatlan.

Így méretezik a tojást

S 53 grammnál kisebb

M 53-63 gramm

L 63-73 gramm

XL 73 grammnál nagyobb

Ráadásul a Nébih is a külföldről behozott tojásokban talál leggyakrabban étkezésre alkalmatlan vagy szennyezett tételeket.

Ezért drágább ketrec nélkül

A mélyalmos tartás feltételeit olcsóbb megteremteni, mint egy ketreces telepét, de ez csalóka, mert nem ez a legfontosabb költség. A napi kiadások jelentősebbek. Mivel a mélyalmos rendszerben az állatok szabadon mozognak, társas életet is élnek, több takarmány kell, de magasabb az elhullás és a kárba vesző tojás aránya is. Munkaerőben is nagyok a különbségek: ketreces tartásnál 30 ezer tyúkra szükséges egy ember, mélyalmosnál 10 ezer tojóra kell egy alkalmazott. Ezek az ökológiai és a szabadtartásos rendszereknél is jelentkező különbségek. Mindez a fogyasztói árban is megjelenik: 20 százalékkal drágább a mélyalmos tojás a ketrecesnél, a szabad tartású 40 százalékkal, a biotartás pedig körülbelül 85 százalékkal kerül többe.

Mint két tojás? Ezek a különbségek

Ökológiai tartás: istállón belül 6 tyúk/négyzetméter, kint egy tyúkra 4 négyzetméter legelő jut.

Szabad tartás: istállón belül 9 tyúk/négyzetméter, kint egy tyúkra 4 négyzetméter legelő jut.

Alternatív tartás: istállón belül 9 tyúk/négyzetméter, nincs legelőterület.

Ketreces tartás: az egy négyzetméterre eső tojólétszám itt a legnagyobb, 750 négyzetcentiméter/tyúk, nincs legelőterület.

Sokan azt gondolják, hogy a mélyalmos körülmények között tartott tyúkok szabadban vannak, de ez nem így van. Szabadon tartják őket az istállóban, szalmában kapirgálhatnak, fészekbe tojhatnak, ülőrudakra ugorhatnak fel, tehát még röpködhetnek is, de a szabadba kimenni nem tudnak.

Mindegy, milyen színű

A tojás minősége nemcsak a tartás körülményeitől függ, de attól is, mivel etetik a tyúkokat. Ha sok kukoricát eszik a tyúk, akkor élénkebb színű a tojás, a fehérje és a sárgája is szebb színű, és az íze is sokkal összetettebb, mint a tápon nevelt tyúkok tojásaié. Az azonban

tévhit, hogy csak a nagyon sárga tojás az egészséges és minőségi, ahogy az sem mérvadó, hogy milyen a tojáshéj színe.

Ez a tyúkok fajtájától függ. A háztájiban inkább azok a tyúkok terjedtek el, amelyek a barnásabb héjú tojást adják, innen van a félreértés, hogy a fehér héjú biztosan csak rosszabb minőségű lehet. Nem így van. A skandináv országokban, az Egyesült Államokban vagy Japánban inkább ez a típus a keresett. Korábban nálunk is a fehér héjú tojás adta az összmennyiség 30 százalékát.

Ez árulja el, hogy friss

Ha friss a tojás, azt onnan tudhatjuk, hogy a sárgája szépen ül a fehérje tetején, és tiszta, átlátszó a fehérje. Hűvös helyen – hivatalosan 28 napig őrzi meg a minőségét, de öt-hat hétig nyugodtan fogyasztani lehet, ha hűtőben tartják. Hosszabb időre úgy őrizhetjük meg, hogy feltörjük, és tiszta dobozba téve a mélyhűtőbe rakjuk – semmi baja nem lesz. Főtt tojást hűtőben öt napig tárolhatunk, elkülönítve a nyers tojásoktól.

Miért jó a tojás?

Sokáig riogattak azzal, hogy a tojás emeli a koleszterinszintet, ezért egészségtelen. Az újabb tanulmányok igazolták, hogy ez nem igaz, ráadásul a „jó” HDL-koleszterin vérszintjét emeli. Manapság egyenesen a szuperélelmiszerek között tartják számon. Tápértéke ugyanis tökéletes, és ezt csúcsminőségű fehérjetartalma, a benne lévő sokféle vitamin és ásványi anyag bizonyítja. Karotinoid anyagai javítják a látást, és jó megelőző anyagai néhány vaksággal járó betegségnek, különösen az időskori zöld és szürke hályognak. A tojásban lévő zsír összetétele olyan, mint amelyet a táplálkozástudomány ma ajánl: egyharmada telített, egyharmada egyszeresen telítetlen, egyharmada többszörösen telítetlen zsírsav.

Borítóképünkön egy baromfigondozó előválogatást végez egy földesi tojásüzemben