2019.01.06. 08:39
Ebben az országban nyesttel fizethet a boltokban
Az állat nemcsak szimbolikus jelentősége miatt került fel a korábban vert pénzekre, hiszen bőre értékes fizetőeszköz volt a régi időkben. De hol is?
A nyest (Martes foina) a történelmi Horvátország területeinek egyik értékes állatfaja volt, a középkorban fizettek is annak bőrével, prémjével. Akkoriban a nyestbunda nem pénzhelyettesítő eszközként, hanem tényleges pénzként funkcionált: az arra kötelezettek elsősorban adójukat fizették meg azzal – áll az Origo cikkében.
Mint írják, a nyesttel való fizetés úgy beleivódott az akkori gazdasági és kulturális vérkeringésbe, hogy amikor teljesítése már pénzben is lehetséges volt, a korábbról tovább élő adófajta neve ugyanaz maradt.
A drávántúli terület, elsősorban Szlavónia egyes megyéinek királyi adója volt a marturina, azaz a nyestadó.
Már Könyves Kálmán király korában pénzben fizetett járadékká vált, noha eredetileg azt természetben szedték.
„Eredetileg nyesttel adózóknak azokat nevezték, akik uruknak évente egy nyestnek a bőrét, azaz lenyúzott bundáját adták. A nyestadó a szlavón bánság jövedelmét gyarapította, egyharmad része a földbirtokost, kétharmad része pedig Szlavónia urát, a királyt vagy a herceget illette meg” – idézi a cikk Weisz Boglárka a nyestadót bemutató tanulmányát.
Az állat pénzérmén való ábrázolása nagyon hamar megjelent. A korban többféle érme volt forgalomban, illetve forgott törvényes fizetőeszközként, némelyikkel még a legdélebbi magyar területeken is fizettek.
A nyest a szlavóniai címerre is felkerült, sőt, alkotóeleme a jelenlegi horvát főcímernek is.
A fizetőeszközként használt nyestet a modern világ sem feledte el, hiszen az 1-es, 2-es és az 5-ös horvát kuna változatain is szerepelt az állat akkor, amikor Horvátország 1994-ben hivatalos fizetőeszközévé tette a kunát. A kuna jelentése pedig nem más, mint nyest – így akár a turisták is fizethetnek nyesttel, ha nyaralni indulnak Dalmáciába.
Borítókép: illusztráció. Fotó: pxhere.com