Dinamikusan nő a kisüzemi sörgyártás

A technológiában és az exportban erősítenének a kisüzemi főzdék, amelyek a mostani 1,5 százalék után hat-nyolc éven belül 4-5 százalékot hasítanának ki a teljes sörpiacból – írja a Világgazdaság.

A kisüzemi főzdékből az idén 20-30 százalékkal több sör kerül ki, mint tavaly – mondta a lapnak Dudok Ádám, a Kraft Sör Egyesület elnöke.

Az elmúlt évi 100 ezer hektoliter alapján a teljes sörpiacon 1,5 százalék a kisüzemiek részaránya, mivel a nagy sörgyárakra 6,2 millió hektoliter jutott.

Reális, hogy az arány hat-nyolc éven belül elérje a 4-5 százalékot

Dudok Ádám szerint, aki a Horizont Sörfőzde ügyvezetője is.

A tavalyi 100 ezer hektoliter a 2016-oshoz képest duplázásnak felelt meg, de ehhez hozzájárult, hogy a tulajdonosváltás után újrapozicionált Pécsi Sörfőzde már a 2017-es működése után is fizetett jövedéki adót kisüzemi főzdeként. Enélkül a szegmens aligha fizetett volna 405 millió forint jövedéki adót az előző évi 200 millió után.

A kisüzemi főzdék nagyobb piacszerzéséhez elsősorban jelentős kapacitásbővítés, illetve termék- és technológiafejlesztés szükséges Dudok Ádám szerint.

Mint elmondta,

a régiós országok mezőnyében egyre meghatározóbb szerepet töltenek be a magyarok, a további fejlődést, terjeszkedést tekintve pedig az amerikai, a brit, a skandináv és a Benelux államokbeli cégek szolgálhatnak mintaként.

A kis főzdék a sörüknek legalább a felét hordós kiszerelésben, csapolt sörként forgalmazzák, míg a nagy gyáraknál ez az arány legfeljebb 10 százalék.

A söregyesület elnöke szerint néhány megyeszékhelytől, valamint kiemelt üdülőövezeti főzdétől eltekintve a kisüzemi sörfőzés meglehetősen Budapest-centrikus.

Holott a központi régió fejlettsége miatt épp a vidékiek pályázhattak uniós forrásra kapacitásbővítéshez vagy kutatás-fejlesztéshez. Dudok Ádám kiemelte:

a borkultúra támogatásához hasonlóan indokolt lenne a söriparnak is pályázatokat hirdetni,

akár állami forrásból az állandó, magas minőséget biztosító technológiák, illetve az exportpiaci megjelenés érdekében.

Igaz, az export már ma sem ismeretlen a hazai kisüzemi főzdék előtt: több cég bevételének 8-10 százaléka is külföldről származik.

Változnak a hazai fogyasztói szokások is: már megjelentek a savanyított, illetve hordóérlelt sörök, valamint a New England IPA.

Kurucz Dániel, a Belvárosi Sörfesztivál társszervezője és -tulajdonosa a Világgazdaságnak elmondta, hogy

továbbra is az IPA-k, a lagerek, illetve a gyümölcsös sörök a legkeresettebbek.

Ha valaki csak néhány kocsmát látna el csapolt sörrel, már 40-50 millió forintból is elindíthat egy főzdét, de minőségi palackozott termékek bevezetésével együtt legalább 100 millió forintot kell beruháznia. Az első hazai látványsörfőzdét, a First Craft Beert a testvérével tavaly júliusban indította Kurucz Dániel, szerinte könnyebben el lehetne érni az átlagos sörfogyasztókat, ha a palackárat 500–800 forintról leszoríthatnák 300–600-ra.

A teljes cikk a Világgazdaság szerdai számában olvasható.

Borítóképünk illusztráció. Forrás: Shutterstock