FM: egy tudásalapú, versenyképes és sikeres vidék megteremtése a cél

Fazekas Sándor a precíziós gazdálkodással foglalkozó Prega 2018 konferencia és kiállítás résztvevőit üdvözölve arról beszélt, hogy Magyarország jövője szempontjából rendkívül fontos a magyar vidék gazdaságának és erőforrásainak megőrzésén túl annak megújítása, fejlesztése is.

Hozzátette: mindez a következő évtizedekben a különböző technológiák állandó, jelenleg még nem is teljesen belátható sebességű és tartalmú forradalmát fogja jelenteni. Ezért is fontos, hogy minden magyar gazdálkodó és élelmiszeripari vállalkozás nyertese legyen a digitális átalakulásnak. Ez ugyanis a versenyben maradás feltétele – hangoztatta a földművelésügyi miniszter.

Fazekas Sándor felhívta a figyelmet arra, hogy

az információs technológia térhódítása, a különböző termelési folyamatok digitalizációja és automatizációja új dimenziókat nyit a magyar mezőgazdaságban és az élelmiszergazdaságban is.

Úgy vélte, a nagy adatvagyon már most is a gazdálkodók rendelkezésre áll, de ezt ki is kell tudni használni, ehhez pedig megfelelő képességgel és képzettséggel rendelkező dolgozók kellenek, akik alkalmazni tudják az újításokat, például a precíziós gazdálkodáshoz nélkülözhetetlen ismereteket. Az ehhez szükséges oktatás feltételeinek megteremtéséhez a tárca építeni kíván az ágazati szakiskolai és felsőoktatási intézményrendszer lehetőségeire – tette hozzá.

A miniszter szerint fontos, hogy a gazdálkodók, illetve a vállalkozások megismerjék az új technológiák előnyeit. A precíziós mezőgazdasági technológia használata például megteremti a hatékony és gazdaságos termelés feltételeit, megalapozza a gazdaságos döntéseket, lehetővé teszi a piac által elvárt minőség és mennyiség előállítását, csökkenti a termelés kockázatait – mondta.

Mint hangsúlyozta,

elengedhetetlen azonban, hogy a technológiai fejlesztések környezettudatosan menjenek végbe, és Magyarországon továbbra is egészséges jó minőségű hagyományos, GMO-mentes élelmiszereket állítsanak elő a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban.

Milics Gábor, a Magyarországi Precíziós Gazdálkodási Egyesület elnöke az MTI-nek elmondta: a precíziós gazdálkodás bevezetése minden magyar gazdálkodó elemi érdeke, ugyanis növeli a hatékonyságot és a versenyképességet.

Gyuricza Csaba, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ főigazgatója az MTI-nek elmondta,

a XXI. század mezőgazdaságának nagy kérdése, hogy miként lehet a legkisebb ráfordítással a legnagyobb eredményeket elérni. Ehhez ad jó támpontokat a precíziós gazdálkodás, hiszen a gazdálkodás már nem hektárméretben, hanem négyzetcentiméter méretű területen is folyhat

- mondta.

Közölte, az adatok alapján a magyar mezőgazdaság kibocsátása az elmúlt években imponálóan nőtt, mintegy 2650 milliárd forint körüli most. Elmondta, a magyar mezőgazdasági termelésnek alkalmazkodnia kell például a klímaváltozáshoz, fejlesztenie kell az öntözést, be kell vezetni a precíziós gazdálkodást, hogy növekedjen a versenyképesség és a gazdálkodás hatékonysága. A magyar mezőgazdaságban ugyanis még további 800-1000 milliárd forint értékű növekedési lehetőség rejlik, s csak a precíziós gazdálkodással 350-400 milliárd forint növekedés érhető el – mondta a főigazgató.

Glattfelder Béla, a Digitális jólét 2.0 program mezőgazdasági munkacsoport-vezetője elmondta:

a mezőgazdaság digitalizációja nem veszélyt, hanem lehetőségeket hordoz a magyar gazdálkodók számára.

A magyar kormány, felismerve ezt a lehetőséget, olyan feltételek megteremtésén dolgozik, amelyek lehetővé teszik a digitalizáció előnyeinek kiaknázását a magyar mezőgazdaságban. Ennek érdekében készül el a Digitális jólét 2.0 programban Magyarország digitális agrárstratégiája. Ez olyan mezőgazdaság-fejlesztési program lesz, amely a társadalom egészének szempontjait veszi figyelembe – közölte az munkacsoport-vezető.