Londoni előrejelzés: 4,8 százalék is lehetett az éves magyar GDP-növekedés

Az egyik legnagyobb londoni székhelyű globális pénzügyi-gazdasági elemzőház, a Capital Economics közgazdászai az európai feltörekvő térségről összeállított, kedden ismertetett negyedéves prognózisukban közölték: növekedési előrejelző modelljük – GDP Tracker – arra vall, hogy

a magyar gazdaság éves összevetésű átlagos növekedési üteme 2017 negyedik három hónapjában 4,5-4,8 százalék lehetett a harmadik negyedévi 4,1 százalék után.

A ház hangsúlyozza, hogy a decemberi aktivitási adatok még nem ismertek, de az októberi és a novemberi számokból arra lehet következtetni, hogy a kiskereskedelmi fogyasztás és az ipari termelés egyaránt élénkült a negyedik negyedév egészében.

Mindeközben a gazdasági hangulat is folyamatosan javul:

az Európai Bizottság ESI-indexe Magyarország esetében rekordra emelkedett a múlt hónapban.

A Capital Economics londoni elemzői szerint jóllehet az immár kétszámjegyű százalékos bérnövekedési ütemnek egyelőre nincs érdemi inflációs hatása – a tizenkét havi infláció 2,1 százalékra lassult decemberben a novemberi 2,5 százalékról -, továbbra is nehéz összeegyeztetni azonban a bérek és a gazdaság gyors növekedését a magyar jegybank enyhítő alapállású monetáris politikájával.

A ház a keddi előrejelzésben kitart azon többször hangoztatott – a londoni elemzői közösségen belül mindazonáltal korántsem konszenzusos – véleménye mellett, hogy az infláció a következő hónapokban meredek gyorsulásnak indul, és ez már az idén szigorításra késztetheti a monetáris tanácsot.

Más nagy londoni házak nem jósolnak ilyen monetáris fordulatot.

A Morgan Stanley globális bankcsoport londoni befektetési részlegének feltörekvő piacokkal foglalkozó elemzőstábja az MNB monetáris tanácsának jövő heti kamatdöntő ülése elé összeállított új prognózisában közölte: saját előrejelzése 2,7 százalékos – a szélesebb konszenzust meghaladó – idei egész éves átlagos inflációt valószínűsít a magyar gazdaságban.

A Morgan Stanley londoni elemzői hangsúlyozták ugyanakkor: meggyőződésük szerint akkor sem módosul az MNB monetáris politikája, ha az éves infláció az idén eléri a jegybank 3 százalékos központi célszintjét.

A cég szerint az MNB eltökélten törekszik a rögzített kamatú hitelkibocsátás ösztönzésére a hozamgörbe hosszú végének lejjebb vitelével és jelzálogkötvények vásárlásával, amely mennyiségi enyhítésnek felel meg.

Ez „egyszerre abszolút és relatív koncepció”: ha a német Bund és a lengyel állampapír hozamgörbéje meredekebbé válna egy esetleges inflációs megugrás miatt, a magyar jegybank jó eséllyel igyekezne kordában tartani a magyar hozamgörbe meredekebbé válását, biztosítva, hogy a görbe továbbra is enyhébb ívű maradjon a partnergazdaságokénál. Ha pedig más európai hozamgörbék laposabbá válnak, az MNB valószínűleg arra törekedne, hogy a magyar hozamgörbe még enyhébb ívűvé váljon – jósolták a Morgan Stanley londoni elemzői.

A ház ennek alapján azt várja, hogy a monetáris tanács a jövő heti kamatdöntő ülésen fenntartja enyhítési alapállását és megerősíti törekvését a hozamgörbe meredekségének enyhítésére.

A Morgan Stanley távlati előrejelzése az, hogy az MNB alapkamata még 2019 negyedik negyedévében is a jelenlegi 0,90 százalékon lesz.