A legtöbb fejlesztés még csak a tervek szintjén van Pécsen

Egyelőre nem tudott csatlakozni az országos fellendüléshez Baranya megye, illetőleg Pécs gazdasága. Ezt az aktuális teljesítményen túl legjobban a beruházások alakulása mutatja, amiben egyelőre nem dúskál térségünk. A kevés kivételből a leginkább kiemelhető pozitív példa a Honsa Kft. fejlesztése a keleti ipari parkban. A német autóipari beszállító cég két éve döntött fejlesztési programjáról, amelynek keretében több lépcsőben négy új üzemcsarnok megépítéséről határoztak. Mint megtudtuk, jelenleg a második csarnok építése folyik – ennek beruházását a Honsa kizárólag saját erő felhasználásával finanszírozza –, a további két üzemépület fejlesztésére ütemezetten kerül majd sor. A bővülésnek köszönhetően a társaság saját foglalkoztatottainak száma 250 fő, de a kapcsolódó leányvállalatoknak, illetve bérelt munkaerőnek köszönhetően a Honsa jelenlegi munkaadói kapacitása megközelíti a 600 főt.

Az elmúlt évek igazán jelentős fejlesztései után – összességében több milliárdot fordított a cég új üzemcsarnok, tanműhely, illetőleg szociális épület kialakítására – már tavaly visszafogottság jellemezte a Hauni Hungária Kft.-t. Egyelőre idén sincs ez másként, ennek tudható be, hogy a bérelt munkaerő csökkentésével a gépipari cég alkalmazotti létszáma 1000 körülire változott.

A piac alapos feltérképezése, új kapcsolatok építése után várható még gyártóterület- és létszámbővítés a pécsi Matro Kft.-nél is, ennek a projektnek még az előkészítése zajlik a gépipari cégnél.

Ami Mohácson plusz, az Pécsett mínusz

Miközben Mohácson és térségében a leendő munkavállalók alig várják az új vágóhíd indulását, a már bőven 20 milliárd forint fölött járó beruházás elkészülte után kezdődő próbaüzem, majd termelés egy újabb érvágást jelent a megyeszékhely iparának és foglalkoztatásának egyaránt. A mohácsi „gigavágóhíd” indulásával párhuzamosan ugyanis – a már korábban ismertetett tervek szerint – bezárja pécsi telephelyét a Pick Zrt. A jelenleg mintegy 200-250 embert foglalkoztató csontozó és daraboló üzem megszűnése nehéz helyzetbe hozza a munkavállalókat. Egyrészt – a korábbi megnyilvánulások szerint – nem minden dolgozó tudja vállalni a napi ingázást, másrészt pedig a mohácsi önkormányzat által kiharcolt meglehetősen magas arányú helyi foglalkoztatás is ronthat a pécsi munkavállalók elhelyezkedési esélyein. Az előzetes számítások szerint a mohácsi  vágóhíd mintegy 570 embernek ad majd munkát, közülük 500 fizikai állományú. Utóbbinak fele szakmunkás, a másik fele betanított munkás lehet. Mohácson megindult az iskolarendszerű húsipari szakmunkásképzés is, ami hosszú távon  stabil és kiszámítható utánpótlást biztosít majd az üzem számára.

Nehéz örökség

Ami a távolabbi múlt örökségét illeti, az ipari termelés tekintetében többségében nem jött ki jól a változásokból Pécs. Elég, ha csak az egykori tejipari vállalat, vagy a bőrgyár után maradt emlékekre utalunk. Hiszen az egyik gyár nyomát már csak egy lecsupaszított telek, a másikét pedig néhány használaton kívüli gyárépület torzója őrzi. Ha a sorba vesszük az Elcoteq után maradt űrt is, összességében már mintegy 8-9 ezer megszűnt munkahelyről beszélhetünk. Az Elcoteq örökségén ma már a BAT, illetve a Harman termel, koránt sem ugyanakkora létszámmal, míg a többi nagy ipari üzem kapcsán egyetlen pozitívumról beszélhetünk: az utánuk megmaradt telkek gyakorlatilag azonnal felhasználható területet nyújtanak ipari, vagy más jellegű fejlesztésekre.

Nem ment füstbe

A korábbi nagyberuházást követően visszafogottság jellemzi a dohányipar pécsi képviselőjét is. Két éve indította, és tavaly zárta le összesen kilenc milliárd forintos fejlesztési programját a BAT Pécsi Dohánygyár, amelynek keretében gyakorlatilag egy új profilú üzemet hozott létre a keleti ipari parkban a Finn utcai egykori Elcoteq-csarnokban. A fejlesztésnek nemcsak a pécsi gyártás versenyképességére volt pozitív hatása, az új termék, a szivarka megjelenése mellett a cigarettagyártásban és a vágott dohány készítésében is nőtt a cég igényekhez igazodó rugalmassága. Míg korábban úgy vélték, hogy a nagy invesztíció nem hoz új munkahelyeket a pécsi gyár számára, a piaci igények alakulása folytán mégis mintegy 100-110 fő felvétele mellett döntött a társaság. A BAT 500-550 embert foglalkoztat.

Kaszás Endre (Dunántúli Napló) -->