Egyelőre csak várjuk a nagybefektetőket Baranyában

A megyében székhellyel rendelkező gazdasági szervezetek, cégek, vállalkozások az év első kilenc hónapjában összességében 52,6 milliárd forint értékű új beruházást valósítottak meg, ami összehasonlító áron számítva csaknem egynegyedével elmaradt az egy évvel korábbitól – áll a KSH legfrissebb megyei tájékoztatójában.

A nemzetgazdasági ágak többségében – ráadásul gyakran lényegesen – csökkent a fejlesztések mértéke. A nagyobb részesedéssel bíró ágak közül az energiaipar és a közigazgatás, a kisebb részesedésűek körében pedig az építőipar, az ingatlanügyletek, az egészségügyi ellátás és a művészet, szórakoztatás területén finanszíroztak több beruházást, mint egy évvel korábban.

[caption id="" align="alignleft" width="650"] Az épülő tüskésréti napelempark (fotó: Laufer L.)
[/caption]

Figyelmeztető jel, hogy a jelentősebb beruházási csoportok mindegyikében visszaesett a fejlesztések volumene. A legnagyobb részt, 53 százalékot képviselő épületépítés mértéke 17 százalékkal csökkent. A hazai (20 százalék), illetve az import (22 százalék) beszerzésű gépek, berendezések, járművek finanszírozása 14, illetve 44 százalékkal csökkent. Mindössze az alig 4,7 százalékos súlyarányú „egyéb beruházások” értéke növekedett valamelyest: összehasonlító áron számított 8,4 százalékkal.

Csak Mohács

Ami a versenyszférát illeti, szinte csak a mohácsi gigavágóhíd fejlesztése említhető idén klasszikus zöldmezős nagyberuházásként Baranyában. Az idén érkező többi cég kisebb ráfordításokkal vagy meglévő objektumokban kezdett fejlesztésbe (Harman, Helmann), vagy már korábban meglévő ingatlanok felújításával bővítette (IT Services) pécsi, baranyai telephelyét.

Túlsúlyban az állami finanszírozás

Bár az eredményt tekintve lényegében mindegy, a szakemberek szerint komoly üzenetértéke van annak is, hogy milyen pénzből valósulnak meg a fejlesztések. A baranyai teljesítményeket tekintve megállapítható, hogy továbbra is túlsúlyban vannak az európai uniós, illetőleg állami források felhasználásával induló és kivitelezett beruházások. Ilyenek például az egészségügyi, illetőleg szociális területen megvalósult fejlesztések. Ugyancsak beszédes, hogy az amúgy világviszonylatban általánosan jó befektetési területként kezelt energetikában is állami a legnagyobbként említett baranyai fejlesztés, a Tüskésréten ezekben a napokban is épülő 4,5 milliárdos napelempark.

Áttörést vártak

Az adott év beruházásai öt-tíz éves távlatban hatnak ki a helyi gazdaság teljesítményének alakulására – mondják a gazdasági szakemberek. Ilyen szempontból sajnos Baranya nincs jó helyzetben, hiszen a megyében a korábbi volumenhez képest is visszaesett a jövőt meghatározó beruházások értéke, ugyanakkor tovább romlik Baranya versenyképessége a többi hazai megyével összevetésben is. Térségünk immár tízéves távlatban képtelen felmutatni olyan új, nagy értékű fejlesztést, amely gazdasági teljesítményén túlmenően látványosan javítana a megye foglalkoztatási helyzetén is.

Ami a jövőt illeti, sokan fűznek nagy reményeket autópályánknak a horvát határig történő folytatásához – az ígéret szerint jövőre indulhat a közlekedési infrastrukturális nagyberuházás. A reményeknek némileg ellentmond a tény, hogy sajnálatos módon az M6–M60-as autó­pálya megépítése sem hozta meg a várt áttörést a befektetői pénzek sikeres vonzásában, talán Bóly az egyedüli üdítő kivétel. A pécsi déli ipari parkban – noha már öt éve elnyerte a működéshez szükséges állami minősítést – máig nincs meg az első munkahelyteremtő befektető, de sajnos komoly érdeklődő is alig akad.