Biztos, hogy multicégre kell várnia Pécsnek?

Jobban egymásra kellene találniuk a kis- és középvállalkozásoknak, valamint a városnak – ez is elhangzott azon a konferencián, amely a „Találjuk ki Pécset!” címet viselte.

Ha közösen gondolkodunk, és ezeket a gondolatokat nem a pusztába kiáltjuk, hanem megpróbáljuk összhangba hozni, akkor tényleg kitalálhatjuk, hogy mi lehet ennek a városnak a jövője – nagyjából ez volt a konklúziója annak a kerekasztal-beszélgetésnek, amelyet a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karán működő Simonyi Üzlet- és Gazdaságfejlesztő Központ szervezett meg.

Bár néha egy-egy kisebb vita is kialakult, a résztvevők inkább arra törekedtek, hogy releváns megállapításokat fogalmazzanak meg részint a jelenlegi helyzetről, részint pedig arról, hogy miként lehetne a kis- és középvállalkozásoknak új lendületet adni úgy, hogy azok valamelyest belesimuljanak a városfejlesztési koncepcióba is.

[caption id="" align="alignleft" width="650"] Az összeszerelő üzem hasznos lehet, de egy újabb Elcoteq-történet nem hiányzik a városnak - vélik a szakértők
[/caption]

Elhangzott: a legnagyobb kihívás az, hogy miközben a városfejlesztés koncepciókban gondolkodik, s így óhatatlanul is a felülről irányítottság jellemzi, addig a kreatívipar gyakran éppen ellenkezőleg működik: előbb van maga az ötlet, s azt követően néznek csak körül a fejlesztők azért, hogy megtalálják a piacot, a keresletet.

Ahogy többen is leszögezték, a probléma origója az, hogy hiányoznak azok a fórumok, amelyeken a kisvállalkozók találkozhatnának, s egymást segíthetnék. Az egyik hozzászóló egy példát is említett: ha van egy jó ötletet, az könnyen elhalhat azért, mert nincs mögötte megfelelő médiatámogatás – holott lehet, hogy egy másik vállalkozó mindeközben éppen egy, a hagyományos közlési módokat megújító projekten dolgozik, s keresi azt a terméket, amelyet ezzel az új módszerrel promotálhatna.

Magyarul: ha ez a két fejlesztő valamiképpen találkozna, akkor könnyen lehet, hogy mindketten sikereket érnének el – ahogy valaki fogalmazott, ez az az eset, amikor egy meg egy nem kettő, hanem sokkal több annál.

Biztos, hogy kellene ide egy multi?

Vajon megoldaná-e a város és a térség gondjait, ha ideköltözne egy nagy, sok ezer embert foglalkoztató multinacionális cég? Ez a kérdés többször is felmerült a beszélgetésen, elsősorban azért, mert gyakorlatilag évről évre felmerül egy-két vállalat neve, s ilyenkor kis túlzással mindenki azonnali Kánaánt vizionál.

Holott, ahogy több hozzászóló is leszögezte, a mai világban nagyon ritka, hogy egy-egy nagyobb cég hosszabb ideig ugyanott maradna – elég egy változás az adótörvényekben, és már pakolnak is, pláne, ha nem szakképzett munkaerőt alkalmaznak. Ez pedig azt jelenti, hogy ha fel is vennének akár több ezer embert, könnyen lehet, hogy néhány évvel később el is küldenék őket. Ahogy valaki fogalmazott: „nem kell nekünk egy újabb Elcoteq-trauma!”

Egyetemistáktól várnak jó ötleteket

A Gazdaságfejlesztési Központ idén is meghirdette az „5LET OUTLET” nevet viselő ötletversenyét a Pécsi Tudományegyetem hallgatói és dolgozói számára. A beérkező ötletekből választják ki azokat, amelyeket érdemes továbbfejleszteni – ezek a projektek aztán minden segítséget megkapnak ahhoz, hogy valódi termék születhessen belőlük. A sikeres pályázók a verseny által nyújtott forrásszerzési lehetőségek mellett természetesen kapcsolati és intellektuális tőkével is gazdagodhatnak, amelyek együttesen megkönnyítik a létrehozandó üzleti vállalkozás működését az induló fázisban.

Az egyik első sikertörténetük Bencze Bálint természetes szájvíz-, azaz a Herbadental-projektje: 2013-ban született meg az ötlet, s 2015-re jutott el a megvalósulásig, az értékesítésig.

Botorság felülről iránytani?

A cikkünkben is vázolt legfontosabb kérdés, nevezetesen, hogy szükség van-e egy központi, felülről jövő irányításra (más szóval az-e a jobb, ha elhangzik, hogy mire van szükség, s ehhez, ha úgy tetszik, alkalmazott fejlesztéshez rendelünk pénzösszegeket), vagy inkább hagyjuk az ötleteket kibontakozni, s később keressük meg azokat a területeket, ahol felhasználhatóak, erősen megosztotta a hallgatóságot. Lapunk kérdésére például az egyik fiatal azt mondta, hogy botorság a felső irányítás, hiszen lehet, hogy mire megvalósul az előirányzott terv, már rég túlhaladott lesz – ugyanakkor mások azt mondták, ugyanerre a kérdésre válaszul, hogy ha mindenki azt fejlesztene, amit csak akar, akkor az egész koncepció teljesen szétcsúszna, s lenne egy sor jópofa kis ötlet, amelyek azonban csak egy szűk réteget érdekelnek.