2015.11.10. 08:01
Pécs jövője: kész csarnok kell a befektetőnek!
A város és az egyetem kapcsolatában számos potenciális lehetőség van. A munkahelyteremtésnél pedig elébe kell mennünk a beruházóknak, a termelésre, szolgáltatásra előkészített csarnokokkal, kiépített logisztikai infrastruktúrával, mert óriási a verseny az egész országban a befektetőkért – vélekedik a város jövőjét javító esélyekről dr. Jarjabka Ákos, a PTE Közgazdaságtudományi Karának intézetigazgatója.
– Milyennek értékeli Pécs és az egyetem viszonyát?
– Kifejezetten jó a kapcsolat, melyet több területen is lehetne mélyíteni. Most például kiváló esélyként kínálkozik a Pécsi Tudományegyetem 650 éves alapítási évfordulója, mely nem csak az egyetem, de a város, az egyház ünnepe is, hiszen a középkorban királyi és egyházi támogatás nélkül nemigen működhetett volna itt oktatási intézmény, ilyen iskolát csak ott lehetett létrehozni, ahol megvoltak hozzá az állandó bevételek. Az ünnep induló eseménye, a visszaszámlálás napja november 20-án következik, már e hármas kapcsolat jegyében. A 2017. szeptember elsejei fő rendezvényig pedig több ilyen triumvirátusban létrejövő programra készülhet a lakosság. A tervek közt szerepel például városi köztéri szobor állítása I. Nagy Lajos királynak és Koppenbachi Vilmos püspöknek, akiknek a közreműködése nélkül a pécsi egyetem nem jöhetett volna létre.
– Mit tesz az egyetem a városért?
– Kiemelném, hogy középtávon a külföldi hallgatók megkétszerezésében, vagyis ötezer, más országból érkező diák tanításában gondolkodunk, ebből pedig a város sokat profitálhat. Ehhez ugyanis új oktatási és szolgáltatási tereket, szálláslehetőségeket kell kialakítani, ami a város egyes részeinek felújításához, bővítéséhez, nagyméretű ingatlanok felújításához vezethet. Hogy konkrét programot is mondjak, keressük többek között a világ minden táján a magyar közösségeket, hogy a fiataljaik nálunk, magyar nyelven tanuljanak. Újdonság az is, hogy az indiai Balassi Intézet frissen kinevezett vezetőjével, dr., Wilhelm Zoltánnal, a PTE korábbi tanárával együttműködésben szeretnénk Újdelhiben bemutató rendezvényt szervezni a PTE-ről, mivel Indiában évente 80-90 millió fővel bővül a felsőoktatásba vontak létszáma, ezzel szemben a teljes magyar felsőoktatási piac évente 80–100 ezer fős új hallgatóból áll.
– Miként látja közgazdászként a város helyzetét?
– Nyilvánvaló, hogy a munkahelyteremtés a legfontosabb kérdés, mivel legalább 20 ezer embernek lehetne munkát teremteni a térségben, megfelelően kialakított infrastruktúrával, egyetemi duális képzéssel támogatva. Ezen a téren jól sikerült akciónak tartom az olyan szolgáltató központok betelepítését, mint az IT Service Hungary, vagy a kamara által segített Gépipari Klaszter. Az ipartelepítésnél pedig arra is érdemes odafigyelni, hogy olyan vállalkozások jöjjenek, ahol kézzel fogható termék a végeredmény.
– Szép álmok, de mit tehetünk a megvalósulásért?
– Abból indulnék ki, hogy az egész országban verseny zajlik a beruházókért, és sokkal intenzívebben szükséges javítani a befogadó feltételeket, hogy minket válasszanak. Nem elég zöldmezős lehetőségeket teremteni, lobbizni kell a közlekedés fejlesztéséért, az ipari parkokban pedig szinte beköltözésre alkalmas megépített csarnokokkal, irodaépületekkel kellene fogadni a vállalkozásokat. Egyébként a kormány anyagi forrásokat is biztosít a városnak ilyen előkészítő beruházásokhoz a „Modern városok” programjában.
Feladatok a régiós közlekedésben
Hogy milyen fejlesztésekért kellene lobbizni a közlekedésfejlesztésben? Csak három dolgot említenék ezzel kapcsolatban: a pogányi repülőtér fogadókészsége mind kapacitásában mind minőségében igen korlátozott, pedig akár logisztikai elosztóhely is lehetne. Az autópálya egyelőre Pécsig létezik, a vasúti közlekedésben pedig évente többször lezárnak egyes pályaszakaszokat, annak állapota miatt. Érdemes lenne egyszer azt is összevetni, hogy milyen a Budapest környéki vasúti közlekedésben a személyszállítás minősége az Intercity vagonok állapotához képest. Látni kell azt is, hogy vonattal Pécsre érve milyen közlekedési hálózattal lehet eljutni az egyes térségi ipari célpontokhoz. A vasútállomásunk megújult, ami nagy siker, de ha erős ipart akarunk a munkaerő felszívására, akkor mind a munkát, vagyis az alapanyagot és készterméket, mind a foglalkoztatni kívánt munkaerőt áramoltatni kell. És még egy „apróság”: az információn alapuló gazdasági működés követelménye, hogy az adatátvitel sávszélessége elérje az EU fejlett országaiban alkalmazottakat.