Az EP elfogadta az Erasmus+ 2021-2027 közötti időszakra szóló oktatási programját

Az Európai Parlament (EP) a brüsszeli plenáris ülésén elfogadta az Erasmus+ 2021 és 2027 közötti időszakra szóló oktatási programját, és jóváhagyta az előző hétéves időszakhoz képest csaknem kétszer akkora, több mint 28 milliárd eurós költségvetését – közölte az uniós parlament szerdán.

Az EP-képviselők kiemelték: az Erasmus+ programot a következő hét évben a megnövelt költségvetésnek köszönhetően az eddiginél sokkal több diák és oktató veheti majd igénybe. Azonban annak a kidolgozását sürgették, hogy azok is elutazhassanak tanulni, akiknek erre eddig kevesebb lehetőségük volt, például a fogyatékossággal, a szegénységben és a távol eső helyeken élők, valamint a bevándorló hátterű és más hátrányos helyzetű társadalmi csoportok tagjai.

A megújult Erasmus+ program keretében mostantól a felnőttoktatásban részt vevők is eltölthetnek akár hat hónapot egy másik uniós országban. Leegyszerűsödik és kevesebb papírmunkával jár majd a pályázás. A programon belül pedig külön rendszer működik majd a kisebb szervezetek, például ifjúsági egyesületek és sportklubok támogatására.

A program többet fordít majd a környezet védelmére és saját környezeti lábnyomának csökkentésére, például klímabarát közlekedésre ösztönzi a résztvevőket. A program továbbá ingyenes utazási igazolványt biztosít a fiataloknak ahhoz, hogy tanulás céljából eljussanak az oktatási intézményekbe, például intenzív nyelvtanfolyamokra vagy múzeumi műhelyfoglalkozásra.

Bocskor Andrea fideszes európai parlamenti (EP-) képviselő az MTI-hez eljutatott közleményében kiemelte, Magyarország számára is fontos előnyökkel jár a program, mely az egyetemi modellváltás miatti modernizációnak köszönhetően még tovább növeli a fiatalok munkaerőpiaci esélyeit, egyéni és szakmai fejlődését, nemzetközi kilátásaikat.

Reményét fejezte ki, hogy a hagyományos, nemzeti kisebbségek és nyelveik támogatására is több forrás jut majd a pályázati kiírásokon keresztül, hiszen – mint írta – „ezek is értékes részét képezik az európai kulturális örökségnek”.

Kósa Ádám fideszes EP-képviselő a közleményben elengedhetetlennek nevezte a tárgyalóképes nyelvtudást megszerzését, amely véleménye szerint hozzájárul az unión belüli és kívüli kölcsönös megértéshez és mobilitáshoz. Az online eszközök szélesebb körű használata, az e-tanulás, amennyiben az illeszkedik a program résztvevőinek sajátos igényeihez, segítheti az egyenlő esélyű hozzáférést a nyelvtanuláshoz – mondta.

A képviselő üdvözölte, hogy az Erasmus+ program keretében a nemzeti jelnyelvek tanulására is biztosított a lehetőség. Magyarországon idén nyáron már államilag elismert nyelvvizsgát lehet tenni magyar jelnyelvből, köszönhetően az Európában egyedülálló magyar jelnyelvi törvénynek – tette hozzá Kósa Ádám.