Zöldre mossa magát a műanyaghegyeket előállító Coca-Cola

A New Plastics Economy adatai szerint több mint 200 ezer palack Coca-Cola termék gördül le percenként globálisan a futószalagról, ezért nem csoda, hogy a világ legnagyobb üdítőitalgyártó cégének műanyag csomagolóanyag-felhasználása meghaladja évente a 3 millió tonnát.

Ennek tükrében aligha meglepő, hogy a Break Free From Plastic mozgalom 2020-ban immár sorozatban harmadszor tette a legnagyobb mértékű műanyagszennyezést okozó vállalatok objektív rangsorának élére a Coca-Colát – írja a Hell Energy blogjában Csereklye Barnabás, a Hell ügyvezetője, rámutatva, hogy a mozgalom egyúttal kiemelte: az elmúlt évben a Coca-Cola nem ért el mérhető előrelépést a környezetkárosítás csökkentése terén, hiába hallunk lassan napi szinten távolba mutató célkitűzéseikről és nehezen megfogható ígéreteikről – szemlézte a cikket a Világgazdaság.

Kommunikációban zöld a Cola

Ezzel kapcsolatban Csereklye Barnabás rávilágít: a Coca-Cola zöldre mosott útját számtalan kommunikációs ellentmondás kövezi, amivel a tárgyilagosan kimutatható sokkoló mértékű műanyagszennyezés tényét igyekeznek elfedni. Példaként emelte ki, hogy miközben a Break Free From Plastic mozgalom a „Legnagyobb műanyagszennyező” bizonyítványt állította ki a cégnek, a 2020-as Dow Jones Fenntarthatósági Index ismét a Coca-Cola HBC-t minősítette Európa legfenntarthatóbb italgyártó vállalatának.

A Hell Energy ügyvezetője szerint ez nyilvánvaló paradoxon. Az ellentmondásos kommunikációját, amivel a környezetszennyező létét igyekszik leplezni hazánkban is tetten érhetjük. A Coca-Cola termékei hazánkban 1968 óta vannak jelen, de magyarországi termelésük csak 1996-ban indult el. Megvizsgálva a pénzügyi beszámolójukat jól látható, hogy az éves szinten megtermelt több milliárd forintos adózott eredményt évről évre szinte teljes mértékben kiviszik az országból – világít rá Csereklye Barnabás.

Hozzátette: a társaság tehát lassan 25 éve értékesít Magyarországon gyártott termékeket, amelyek csomagolása jelentős részben szemétként végezte szennyezve környezetünket, míg a profitot a cég kiviszi az országból. Az ügyvezető meglátása szerint egy felelős gyártó a környezeti szerepvállalás részeként a profitot megfelelő beruházásokba fekteti, amely az ő esetükben egy ugyan drágább, de környezetkímélőbb csomagolási formára történő áttérés lenne.

Csak elméletben működik az újrahasznosítás

A Coca-Cola hazai kommunikációja szerint a vállalat Magyarországon forgalmazott PET-palackjai 100 százalékban újrahasznosíthatók, és a fejlesztések eredményeképpen a palackok átlagos újrahasznosított tartalma folyamatosan növekszik. Alapul véve a 2018-as fenntarthatósági jelentésüket, bevallásuk szerint műanyag palackjai akkor 27 százaléknyi újrahasznosított tartalommal rendelkeztek, továbbá egy sajtóközleményben ígéretet tettek arra, hogy 2020-ra 40 százalékra növelik azok újrahasznosított alapanyagtartalmát. Nyomon követve ezen célkitűzésük eredményét, egy 2020-as nyilatkozatukban azonban már azt olvashattuk, hogy

az általuk gyártott műanyag palackok újrahasznosított tartalma visszaesett 24 százalékra.

A célhoz tehát nemhogy közelebb, hanem még inkább távolabb kerültek. A jelenlegi kommunikációjukban erről a kudarcról nem esik szó, csupán egy újabb távlati ígéretről, hogy a társaság tervek szerint 2030-ra 50 százalékra növeli a PET-ek újrahasznosított tartalmát.

Ez az ígéret ugyan növekedést mutat, de ezt érdemes összevetni az eddigi vállalások tényleges teljesítésével – olvasható a blogbejegyzésben. Ám a helyzet ennél is súlyosabb, hiszen hiába a kommunikációban használt „100 százalékban újrahasznosítható PET palack”, a valóságban az Ellen McArthur Foundation kimutatása szerint globálisan mindössze 2 százalékos az műanyag csomagolások újrahasznosítási aránya egy zárt rendszerben, ahol a műanyagok újrafeldolgozása azonos vagy hasonló minőségben történik, 4 százaléka pedig egy alacsonyabb minőségű termékben hasznosul újra

Látjuk tehát, hogy

a megoldásnak kikiáltott rePET mennyisége elenyésző a Földet percenként elárasztó 1 millió palackhoz képest.

Sőt, ha a műanyaggyártást- és felhasználást vizsgáló prognózisok nem csalnak, ez a gyártási volumen drasztikusan fog nőni az elkövetkezendőkben, és amennyiben megmarad az alacsony újrahasznosítás a mai szinten, 2050-re vizeinkben tömegét tekintve több műanyag lesz, mint hal Ráadásul a PET italcsomagolással az a legfőbb probléma, hogy természetéből fakadóan csak egyszer-kétszer készülhet belőle újra élelmiszerbiztonsági szempontból megfelelő palack, utána legfeljebb alacsonyabb minőségű értékcsökkentett termék, például szőnyeg vagy ruhadarab.

A valós megoldásra kellene koncentrálni

A nagymúltú love-brand tehát hiába próbálja meggyőzni a fogyasztókat az általuk sulykolt üzenetekkel, ezek a valóságban Földünk és természetes környezetünk számára nem jelentenek megfelelő megoldást. Csereklye Barnabás szerint ezért mindaddig, amíg a Coca Cola a saját vállalásainak hirdetésével van érdemben elfoglalva és nem a probléma valós megoldására koncentrál, addig csupán a helyzet drasztikus romlására lehet számítani.

A Coca-Cola legújabb kampányában, miszerint „Az üres palack is érték”,

a fogyasztóknak az újrahasznosítás fontosságáról kommunikálnak, miközben éppen a Coca-Cola az, amely ennél sokkal többet, valódi és érdemi lépéseket tehetne ennek érdekében.

A kampányvideóban a magyar piac vonatkozásában előkerül ugyan, hogy 2020-ban 600 tonnával csökkentette a cég a műanyag felhasználását. Ezt összevetve a megtermelt éves 3 millió tonna műanyag mennyiségével, csupán 0,02 százalékos csökkentést jelent.

A Hell Energy ügyvezetőjének publikációja rávilágít, ahhoz, hogy egy ekkora multinacionális vállalat a 135 éves múltjával a háta mögött végre átlépje a saját árnyékát, annál többre van szükség, minthogy jól csengő kampányreklámokkal, nyereményjátékokkal próbálja meg további fogyasztásra ösztönözni a vásárlókat.

Cikkünk megjelenése után reagált a Coca-Cola Magyarország

Leírták, hogy a Coca-Cola Magyarország a fenntartható csomagolások minél szélesebb választékában hisz, csomagolási portfóliójuk nem korlátozódik a PET-palackokra, megoldásaik széleskörűek, akár az alumínium, üveg, PET vagy a tetra palack. Dolgoznak továbbá olyan csomagolási innováción is, mint a papír palack, aminek első éles piaci tesztje Magyarországon lesz 2021 nyarán.

Örömüket fejezik ki, hogy az iparág más szereplői is elkötelezettek a fenntarthatóság terén és ennek hangot is adnak.

Ez a cél, hogy összefogással a legtöbbet tehessék. Csak így valósítható meg, hogy mind az alumínium dobozok, mind a PET palackok a megfelelő kukákba kerüljenek, és újrahasznosulhassanak.

Az összefogás jegyében indították el 2019 nyarán a Hulladékmentes Tisza kezdeményezésüket is a PET Kupával és az Országos Vízügyi Főigazgatósággal. Ehhez a globális alapítványuk mintegy 73 millió forintot biztosított, és a cél az, hogy két év alatt legalább 80 tonna hulladékot segítsenek begyűjteni és újrahasznosítani – ezt a célszámot már majdnem el is érték.

A Dow Jones Fenntarthatósági Indexről szólva a vállalat már tizedik éve dobogós a globális és európai üdítőitalgyártók között, ez már a hetedik alkalom, amikor első helyen szerepel az európai rangsorban.

A vállalat felsorolta, hogy

Egyetértenek Csereklye Barnabás ügyvezető meglátásával, miszerint egy felelős gyártó a környezeti szerepvállalás részeként a profitot megfelelő beruházásokba fektesse.

A vállalat 2012-ben elsőként aláírt stratégiai megállapodás óta közel 30 milliárd forintot fordított hazai beruházásokra: átadták az ország egyik legnagyobb kapacitású üdítőital-gyártósorát, illetve megépítették Magyarország legnagyobb élelmiszeripari raktárát. Jelezték, hogy a fenntarthatóság kihívásainak valós megoldására koncentrálnak és keresik a párbeszéd és együttműködés minden lehetséges formáját a körforgásos gazdaság megvalósításáért.