A Pádis csodavilágában csillagtúrázott a Hazajáró (videó)

Vannak mesés tájak a Kárpátok bércei között, amelyeket nem lehet elégszer meglátogatni. Sőt, minél többször járjuk vadregényes vadonjaikat, annál inkább ráeszmélünk, mennyi feltáratlan kincs maradt még bennük. Ilyen ékkő a Pádis.

Az Erdélyi-szigethegyvidék központja, a Bihar főleg mészkőből felépülő északi része csak úgy hemzseg a természeti csodáktól. Benne testközelből figyelhetjük meg a víz és a kő összjátékából fakadó karsztjelenségeket.

Kenyeres Oszkár és Jakab Sándor műsorvezetőknek gyulai túratársaik bogavölgyi kulcsosháza volt a bázisuk, ahonnan csillagtúrák keretében eredtek a környék természeti csodáinak nyomába.

A pádis.hu oldal szerkesztője, Pásztai András vezetésével kanyarodtak rá a Galbina-kőközre. Ez a Kék-Magura lejtőiről lefolyó vizeket begyűjtő Galbina-patak vad szűkülete. Valójában egy beomlott hajdani barlang folyósóján lépkedtek. A nehezen járható szurdokot még 1901-ben építette ki Czárán Gyula, aki egyébként feltárta, kiépítette és közhírré tette a Pádis különleges, és sokszor szédítő világát..

A legvadabb szakaszt nem véletlenül nevezte a Pokol-tornácának, amely “szédülésre hajlandóknak nem ajánlható”.

A víz néhol nagy robajjal bukdácsol lefelé, máshol meg hirtelen elnémulva barlangokba bújik.

Pásztai András többek között elmondta, hogy

ez egy védett terület, hála Istennek a turizmusnak szentelte a megye, és rengeteg turista érkezik a térségbe. Nagyon fontos felhívni a figyelmet, hogy ezek nem egy egyszerű turista utak, komoly szintkülönbségek vannak, kapaszkodókkal, via ferrátás részekkel, úgyhogy itt érdemes vigyázni és odafigyelni, hogy aki eljön ide, az felkészült legyen.

A hazajárók visszatérve bogatelepi bázisukra, a Krókusz kulcsosházban a helyi tiszta vizekre jellemző pisztrángot vacsoráztak. A jó vacsora után alkalmuk nyílt egy forró vizes dézsában ellazítani megdermedt izmaikat.