Így aratnak a shaolin szerzetesek

100 shaolin szerzetes, 50 külföldi tanítvány, valamint az Afrikai Shaolin Kungfu osztály tanulói tűrték fel a szerzetesi ingujjat, és láttak neki június 21-én learatni nyolc hektár búzát Kína Henan tartományában – tudósít a Buddhafm.

A henani Shaolin szerzeteseknél az éves aratás, valamint a templom körül végzett mezőgazdasági munka a Csan gyakorlás egy formája. Az 1400 éves Shaolin templom, amelyet mind a Csan buddhizmus, mind a Shaolin Kung-fu szülőhelyének tekintenek, egy 70 hektáros gazdaságot tart fenn, ahol a szerzetesek búzát, kukoricát, gyümölcsöket és gyógynövényeket termesztenek.

Az aratás idején a szerzetesek csoportokban végzik a feladatokat: levágják a gabonát, cséplik, majd bezsákolják a gabonaszemeket és elcipelik a zsákokat a csűrbe. A több mint 400 szerzetes mindegyike sorra kerül a gazdaságban, még Shi Yongxin apát is. Idén aztán munkára fogták a külföldi shaolin tanítványokat, valamint az Afrikai Shaolin Kungfu osztály diákjait is, akiknek előtte elmagyarázták, hogyan használják helyesen a sarlót.

Június 21-én a szerzetesek és a tanulók szorgosan forgatták a sarlót, működtették a cséplőgépet, hordták a kévéket és a búzazsákokat. Az Arfikai Shaolin Kungfu osztály diákjai elkezdték énekelni saját népdalaikat munka közben. Ezeket újabb dalok követték, betöltve a hegyeket-völgyeket, bizonyítva a dharma örömét, melyet mindnyájan átéltek.

Shin Yanzi, a Shaolin templom gazdaságát vezető szerzetes elmondta, hogy a szabadtéri munka fontos része a Csan buddhizmus napi gyakorlásának: “A gazdálkodás önmagunk művelése is” – mondta. – “A csan szellemében gazdálkodunk, és saját elménket is megkapáljuk és bevetjük. Ezen felül a szerzetesek megtanulják értékelni a vetés és aratás folyamatát, és becsülni az évszakok váltakozását.

A kínai Csan buddhizmusban hosszú múltra tekint vissza a gazdálkodás. Yanzi mester elmondása szerint Mazu Daoyi és utódja, Baizhang Huaihai nevéhez kötődik, akik a Tang dinasztia (618-907) idején befolyásos Csan buddhista mesterek voltak. Baizhang hozta a szabályt, hogy a szerzeteseknek gazdálkodni kell. A történetek szerint magát sem vonta ki a szabály alól. És amikor hajlott kora miatt a taníványai megpróbálták mentesíteni a munka alól, éhségsztrákjba kezdett tiltakozásul. Ehhez az anekdotához egy közmondás is kötődik: “a munka nélkül töltött nap evés nélkül töltött nap”, és ma is jól ismerik szerte a világon.

A Csan szerzetesek gazdálkodási hagyománya segített nekik túlélni a kínai történelem buddhizmus-ellenes korszakait, amikor sok, főleg az adományra épülő buddhista hagyományvonal kihalt. A Kínában található Csan kolostorok jó része ma is gazdaságokat működtet.

Ez az önellátás volt az egyik oka, amiért néhány éve Shi Yongxin apát elhatározta, hogy újrakezdik a kolostorban az évezredes hagyományt, amely több évszázadra megszakadt. A gyakorlat didaktikus oldala mellett Shi hangsúlyozza, hogy az élelmiszer előállítása a templom földjein a biztos élelmezésről is gondoskodik.

Az elmúlt néhány évben a szerzetesek gyakorlott gazdálkodók lettek, és a Csan templom gazdasága temérdek élelemmel látja el őket. Ebben az évben 50 000 kilogramm búzát takarítottak be, amelyből a shaolin templom szerzeteseit és a templom iskolájának tanárait, diákjait élelmezik majd. A megmaradó búzát, gyümölcsöt és zöldségeket a Shaolin templom szétosztja a nélkülöző családok közt a templom jótékonysági programjában.

A Kína közepén fekvő Henan tartományban lévő Shaolin templomot a feltevések szerint i.e. 495-ben alapította Bauto (Buddhabhadra), aki Indiából, vagy Közép-Ázsiából jött a meditációt tanítani Kínába. A kolostort története során számos alkalommal lerombolták és újjáépítették. Nevét a közeli, erdős Shaoshi-hegyről kapta, amely a Song-hegység hét csúcsának egyike. A templom és a közeli erdő 2010-ben felkerült az UNESCO világörökség-listájára.

Borítókép: buddhafm.hu