Megtalálták az egyik legkorábbi szlovén nyelvű feljegyzést

Egy 12. századi kéziratról kiderült, hogy a Freising-kéziratok (Brizinski spomenici) után a második legrégebbi ismert szlovén nyelvű feljegyzést tartalmazza – közölte a szlovén közszolgálati televízió (RTV).

A kéziratban korai szlovén nyelven írták a számokat egytől tízig. A Freising-kéziratokon kívül, amelyek a Kr. e. 1000 körüli időszakra nyúlnak vissza, a szlovén nyelv korai változatát eddig csak földrajzi és személynevek dokumentálták.

A Heiligenkreuz-kéziratnak elnevezett dokumentumról – amelyet az azonos nevű ausztriai kolostorban őriznek – nemrég derült ki, hogy korai szlovén írásos emlék lehet. Tavaly egy lengyel folyóiratban jelentettek meg belőle részleteket, amelyekben szláv nyelven, latin betűkkel írták a számokat.

Matej Sekli szlovén nyelvész megerősítette, hogy a használt nyelv korai szlovén volt, amelyet a 12. században a Keleti-Alpokban és a Duna menti területen használtak.

Marko Snoj szlovén nyelvész az RTV-nek adott interjújában elmondta:

minden ilyen felfedezés meglepi és elragadtatja az embert, mert valójában láthatja, hogy a szlovén egykor valóban nagy európai nyelv volt.

A protestantizmus idején a szlovének voltak a tizennegyedikek Európában, akik saját nyelvükre fordították le a Bibliát.

Az írnok, aki lejegyezte a számokat, három másik kéziratot is írt a kolostorban, valamint továbbiakat a stájerországi Eisbach melletti Rein ciszterci apátságban, amely szoros kapcsolatban állt a szlovéniai Sticna ciszterci apátsággal. Az írnok vélhetően sticnai szlovén lehetett – közölte a köztévé.

A németországi Bajor Állami Könyvtárban őrzött Freising-kéziratok továbbra is a legrégebbi szlovén nyelvű szövegek és az első latin betűs szövegek szláv nyelven. Egy nagyobb, latin nyelven írt egyházi kódexben kilenc oldalon keresztül korai szlovén nyelven jegyeztek fel liturgiákat. Két szöveg ófelnémet hitvallási formulák fordítása, a harmadik pedig egy bűnről és vezeklésről szóló prédikáció.

Borítóképünk illusztráció. Forrás: Shutterstock