2021.11.16. 07:00
Vulkánkitörések okozta klímaváltozás vethetett véget több ősi kínai dinasztiának
A kínai Tang-dinasztia 907-es és a Ming-dinasztia 1644-es összeomlását korábban a szárazsággal és a hideggel hozták összefüggésbe.
Forrás: Shutterstock
Fotó: Shutterstock
Egy új kutatás szerint a vulkánkitörések vitathatatlanul hozzájárultak a Kínai Birodalomban uralkodó dinasztiák tucatjainak összeomlásához az elmúlt kétezer évben.
A kutatást egy, a Berni Egyetem részvételével működő nemzetközi kutatócsoport végezte. Az eredményeikről a Communications Earth & Environment című folyóiratban megjelent cikk rámutat, hogy a nagyobb vukánkitörések súlyosan érinthetik az instabil vagy sebezhető régiókat.
Az iparosodás előtti időszakban elsősorban a vulkánkitörések okoztak olyan hirtelen éghajlatváltozást, amely hűvösebb és szárazabb időszakokhoz vezetett és csökkentette a terméshozamokat.
A kínai Tang-dinasztia 907-es és a Ming-dinasztia 1644-es összeomlását korábban a szárazsággal és a hideggel hozták összefüggésbe.
De nehéz volt megállapítani a hirtelen, rövid távú éghajlati ingadozások társadalmi hatását, mivel az klímaváltozásról és a társadalmi változásokról gyakran nem maradtak fenn pontos adatok.
A dublini Trinity College kutatója, Francis Ludlow és a kínai Csaocsao Kao, a Csöcsiangi Egyetem tudósa által vezetett kutatócsoport összeállította az uralkodói dinasztiák összeomlásának dátumait Kínában az elmúlt 2000 évben, és összehasonlította ezeket a vulkánkitörések rekonstrukcióival.
Megállapították, hogy a 68 összeomlás közül legalább 62-t egy vulkánkitörés előzött meg.
Az elemzés szerint a korábban fennálló társadalmi feszültségek, például a folyamatos háborúskodás és a nagy kitörések növelik a dinasztiák összeomlásának kockázatát. A társadalmi hatások súlyossága, valamint a vulkánkitörés és az összeomlás között eltelt idő azonban változó, ami rávilágít a háttérben álló okok összetettségére.
A kutatók kiemelték, hogy a vulkánok által kiváltott kisebb éghajlati sokkok akkor vezettek a dinasztiák összeomlásához, ha már léteztek politikai és társadalmi-gazdasági feszültségek. A nagyobb éghajlatváltozások viszont már kisebb feszültségek mellett is bukáshoz vezethetnek.
A kutatók úgy vélik, hogy az 1970-es és 1990-es évek vulkánkitörései, az ember által okozott kénkibocsátással kombinálva hozzájárulhattak a Száhel-övezet aszályához. A Berni Egyetem tudósai szerint a katasztrófák 250 ezer emberéletet követeltek, és tízmillió embert kényszerítettek menekülésre.
A globális felmelegedés idején a jelentős vulkánkitörések nagy hatást gyakorolhatnak a mezőgazdaságra „a világ legnépesebb és egyben leginkább marginalizált régióiban” – írták a szerzők.
Borítókép: illusztráció