Kutatók állítják, rájöttek, mi okozza a Bajkál-tó rejtélyes jégköreit

A Limnology and Oceanography című folyóiratban publikált tanulmány szerint a kutatók nagyjából húsz évvel ezelőtt figyeltek fel arra, hogy a tavaszi és nyári hónapok folyamán szinte tökéletes kör alakban vékonyodik el – és gyakran teljesen szét is töredezik – a jégpáncél a világ legmélyebb tavának különböző pontjain.

Hatalmas méretük miatt ezeket a köröket csak repülőgépről és műholdfelvételekről lehet észlelni.

A szakemberek eleinte arra gyanakodtak, hogy metánfeláramlások okozhatják a jelenséget, ám a vizsgálatok nem mutattak metánlelőhelyeket a tó alatt – olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon.

A Szibériában uralkodó hideg miatt a Bajkál-tó felszíne teljesen befagy a téli hónapokban.

A tó különböző részein eddig észlelt körök átmérője átlagosan 5-7 kilométer volt, és néhány napig vagy hónapig voltak megfigyelhetők.

További kutatásokból aztán kiderült, hogy a jégkörök nem csupán a Bajkálra jellemzőek, hanem a mongóliai Hövszgöl-tavon és a nyugat-szibériai Tyeleckoje-tavon is megfigyelték már őket. Ez azt sugallja, hogy a jelenség azokra a rendkívül mély tavakra jellemző, amelyek felszíne teljesen befagy a téli hónapokban. A jelenségre azonban még mindig nem volt magyarázat.

A mostani tanulmány készítői több alkalommal is ellátogattak a Bajkál-tóhoz 2016 és 2017 telén.

Minden alkalommal lyukakat fúrtak a tó jegébe, majd szenzorokat engedtek le a vízbe, ahol a körök képződtek.

Emellett tanulmányozták a tó vízének hőmérsékletbeli eltéréseit felfedő infravörös műholdfelvételeket.

Éppen négy évvel ezelőtt aztán, 2016 februárjában egy örvényt észleltek a vízben egy jégkör alatt, és az örvénylő víz néhány fokkal melegebb volt a környező vizeknél.

A kutatók szerint a jégköröket ezek a meleg vizű örvények vájhatják a jégpáncélba.

A következő évben a kutatók egy újabb örvényt észleltek, amely felett azonban nem volt kör. A szakemberek szerint még azelőtt fedezhették fel az örvényt, hogy a jégkör kialakult volna felette. A kutatóknak egyelőre nincs magyarázatuk az örvények kialakulásának okára.

Borítókép: illusztráció