2019.10.04. 16:33
Élet jöhet létre a Szaturnusz holdján
Olyan szerves vegyületeket találtak, amikből aminosavak keletkezhetnek az Enceladuson.
(FILES) This October 28, 2016 NASA file photo shows one of the last full views of Saturn by the Cassini spacecraft acquired at a distance of approximately 870,000 miles (1.4 million kilometers). - Saturn's rings are younger than scientists thought and appeared within the last 10 to 100 million years, according to research published Thursday, January 17, 2019 based on findings from NASA's Cassini spacecraft. The sixth planet from the Sun formed about 4.5 billion years ago, along with the rest of the planets in our solar system, and spent the bulk of its existence without the characteristic rings it is known for today. Astronomers have long believed the rings could be young, and perhaps formed by collisions between the moons of Saturn or by a comet that shattered in close proximity to the planet. (Photo by HO / NASA/JPL-Caltech/Space Science Institute / AFP) / RESTRICTED TO EDITORIAL USE - MANDATORY CREDIT "AFP PHOTO / NASA/JPL-Caltech/Space Science Institute" - NO MARKETING NO ADVERTISING CAMPAIGNS - DISTRIBUTED AS A SERVICE TO CLIENTS
Forrás: HO / NASA/JPL-Caltech/Space Science Institute / AFP
Arra jutott a NASA legújabb vizsgálata, hogy az élet legalapvetőbb építőkövei jelen vannak a Szaturnusz holdján, az Enceladuson
– írja az Origo.
Az amerikai űrügynökség szakemberei a hold jégpáncélja alól feltörő gejzíreket elemezték, és kimutatták, a vízben megtalálhatóak az élőlények kialakulásához nélkülözhetetlen organikus összetevők.
A most detektált, nitrogént és oxigént is tartalmazó vegyületek az aminosavak létrehozásához kellenek.
Aminosavak nélkül nincsenek fehérjék, fehérjék nélkül pedig nincs élet – legalábbis abban a formában, ahogy mi ismerjük.
„A kutatás szerint az Enceladus óceánjában reaktív építőelemek találhatóak, amik ismét előtérbe helyezik a hold lakhatóságának kérdését”
– írta a tanulmány társszerzője, Frank Postberg.
Az Enceladus repedéseiből rendszeresen 100 kilométernél is magasabbra jutó anyagsugarak törnek ki, amik egyúttal számos – nitrogénben és oxigénben gazdag – szerves vegyületet is magukkal visznek.
Az organikus összetevők valójában a hold óceánjában rejtőztek oldott állapotban, ám a felszíni vízzel együtt kipárologtak, kondenzálódtak, és az Enceladus felszínét borító jégpáncélba fagytak. A gejzírek azonban a fagyott építőelemeket kilőtték az űrbe, egyenesen a NASA Cassini űrszondájának irányába, ami így észlelni tudta azokat.
A molekulák jelenléte alapján a szakértők azt feltételezik, hogy az Enceladuson a földihez hasonló „életteremtő” folyamatok játszódnak le.
Az Enceladust borító jégmezők a Nap fényének nagy részét visszaverik. Amennyiben hidrotermális kürtők működnek a hold mélyén, a különböző életformák a sötétben is létrejöhetnek.
„Nem tudjuk, hogy minden életforma létrejöttéhez szükségesek-e aminosavak, ha viszont találunk belőlük, akkor a felfedezés fontos eleme lehet a kirakós játéknak”
– mondta Nozair Khawaja, a kutatást jegyző csoport vezetője.
Az 1997-ben felküldött szonda 13 évig vizsgálta a Szaturnuszt és holdjait, míg végül bele nem vezették a gázóriásba. Az űreszköz megsemmisítésére azért volt szükség, nehogy szerves anyagokkal, esetleg mikrobákkal szennyezze be az Enceladust és a Titánt.
A Cassini vette észre, hogy az Enceladus jeges felszíne alatt egy globális óceán található, ahogy azt is, hogy időnként gejzírek lövellnek ki az égitestből.
A Cassini információit vélhetően még évtizedekig vizsgálni fogják a tudósok.
A NASA a Szaturnusz másik holdján, a Titánon is folytat majd kutatásokat.
Borítókép: Szaturnusz
