Magyar tudósok fölfedezték, hogy a művészek évszázadokig rosszul festették a villámlást

Ha Ön is görbe, cikkcakkos villámot rajzol, az hibás választás – igaz, legalább patinás társaságban teszi mindezt. Egy új tanulmány szerint a képzőművészek évszázadig rosszul örökítették meg ezt a természeti jelenséget.

Magyar kutatók száz, villámlásról készített festményt vizsgáltak meg, majd összehasonlították őket a valódi villámokkal, illetve a villámokról készült fotókkal. Azt vették észre, hogy a festők sokkal kevésbé szétágazó villámokat festettek (talán azért, mert az ókori görög Zeusz- és Jupiter-szobrok ádak nélküli villámokat tartottak a kezükben – feltételezik a tudósok.)

A modern fotográfiának köszönhetően azonban a művészek ma már sokkal több ágat jelenítenek meg a vásznon, bár ez a szám még mindig alacsonyabb, mint a természetben.

Ennek orvoslása érdekében a művészeknek „tanulmányozniuk kell a villámokról készült fotókat, és el kell sajátítaniuk azok főbb morfológiai jellemzőit – nevezetesen az ágak számát és a fa-szerű cikkcakkos kuszaságot” – írta Horváth Gábor, a Budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem vezető kutatója egy e-mailben a Live Science-nek.

A tanulmány ötletét egyébként az adta, hogy Horváth Gábor egyik doktorandusz hallgatója, Farkas Alexandra felhívta kollégái figyelmét William Nicholson Jenningsre (1860-1946), a fotográfia úttörőjére, aki 1882-ben lőtte az első használható képeket a villámokról. Jennings fotóin az látszik, a villámok cikkcakkossága nem olyan kiszámítható, mint a korábban megjelent könyvekben és ábrázolásokon. Ez a felismerés azt a kérdést vetette fel Horváth Gáborban, hogy vajon hitelesebb képeket kezdtek-e festeni a művészek Jennings fotóinak megjelenése után?

Kollégáival 100 villámcsapásról, 1500 és 2015 között készült festményt és 400 villámokról készült fotót hasonlítottak össze. A festett villámok sokkal kevesebb ágat tartalmaztak, mint a valódi villámok. A festett villámcsapásokon átlagosan 11 ág, a fényképezett nyalábokon legfeljebb 51 ág volt látható.

Ezt követően a kutatók egy kis kísérletet is végeztek: tíz villámot villantottak fel a kísérleti alanyoknak, melyek alig egy pillanatra voltak láthatóak a képernyőn. Arra jutottak, hogy az alanyok pontosabban határozzák meg az ágakat, ha azok száma kevesebb, mint 11. Ez megmagyarázhatja azt, hogy miért ábrázoltak a művészek nagy általánosságban mindig 11-nél kevesebb ágat a villámokon.

2000 óta egyébként javult a festőművészek „teljesítménye” ebben a tekintetben, valószínűleg azért, mert a villámok digitális képei hozzáférhetőbbé váltak, így az alkotók nagyobb pontossággal festik őket – tette hozzá Horváth.

A cikk és a borítókép forrása: Live Science