2018.05.10. 07:25
Ártalmas lehet fogságban tenyészteni a veszélyeztetett fajokat
Egy kutatás szerint az állatok belső szervei alkalmazkodnak a környezethez, ami miatt azonban a vadonban életképtelenné válhatnak.
Szeged, 2012. május 24. Melanie, a Szegedi Vadaspark nőstény aranyarcú gibbonja (Nomascus gabriellae) néhány hónapos kicsinyével, Jádéval. A veszélyeztetett főemlős faj első alkalommal szaporodott a szegedi állatkertben. Miután megerősödött, a télen született kölyköt már a látogatók is megfigyelhetik.
Forrás: MTI Fotó:
Fotó: Kelemen Zoltán Gergely
Az Új-dél-walesi Egyetem és a Wollongongi Egyetem tudósai szerdai közleményükben azt írták, eredményeiket érdemes figyelembe venni olyan tenyésztési programoknál, amelyekben a fogságban született állatokat visszaengedik a vadonba, mivel ők a belső szervek problémái miatt kisebb eséllyel maradnak életben, mint szabadon született társaik.
A kutatók házi egerekkel végeztek kísérleteket, hogy összehasonlítsák a szabadon és a fogságban született egyedeket. Egy nemzedék után azt figyelték meg, hogy a fogságban születettek veséje és lépe kisebb tömegű.
A szervek mérete a fogságban nevelt állatoknál talán azért változott meg, mert a tényleges szükségletekhez képest a szervek túl nagyok voltak, nem volt hatékony a „fenntartásuk” – írták a Royal Society Open Journal című tudományos lapban megjelent tanulmányukban.
„Fontos első lépésnek” nevezték, hogy a fogságban született és nevelt állatok szerveinek alaktani változásait azonosították, a jövőben ennek alapján lehet csökkenteni a tenyésztési programok káros hatásait.
Borítókép: Veszélyeztetett főemlős faj az aranyarcú gibbon is
Forrás: MTI Fotó/Kelemen Zoltán Gergely
