Ezeréves vérbosszú nyomaira bukkantak egy jeruzsálemi barlangban

Széthasadt koponyát és kézcsontokat, az eddig ismert legkorábbi, beduinok között történt vérbosszú jeleit találták meg kutatók egy jeruzsálemi barlangban.

Az izraeli régészeti hatóság szerdai közlése szerint az emberi maradványok 1000 évesek és egy 25-40 év közötti férfitól származnak. A leleteket Boaz Zissu, a Bar-Ilan Egyetem régésze fedezte fel, az azonosításukat Jossi Nagar, a hatóság antropológusa és Haim Cohen, a Tel-Avivi egyetem kutatója végezte.

A tudósok szerint a koponya felső részét két olyan trauma érte, amely később begyógyult, ezek a későbbi áldozat ellen elkövetett korábbi erőszakos tettek bizonyítékai. Láthatóak kisebb vágások nyomai, melyek a halál előtt nem sokkal keletkeztek, és egy ütés nyoma, amely azonnal és közvetlenül okozta az illető halálát.

A koponyát egy kardcsapással hasították ketté

- mondta Jossi Nagar.

A vérbosszú elméletének bizonyítékaként a kutató elmondta, hogy a koponya a 10. századból származik, egy olyan korból, amikor csak beduinok éltek a gyéren lakott vidéken. Az akkori idők szövegeiből kitűnik, hogy a beduinok között gyakori volt a vérbosszú. A beduinok Jordániából és Arábia északi részéből érkeztek Jeruzsálem hegyei közé.

A végrehajtott gyilkosságot a bosszút állni akaró család előtt az áldozat koponyájával és jobb kezével kellett bizonyítani a szövegek tanúsága szerint. Az izraeli hegyek egyik barlangjában talált leletek tehát illenek abba az elméletbe, mely szerint megbízásból ölték meg az illetőt.

Jossi Garfinkel, a jeruzsálemi Héber Egyetem régésze, aki nem vett részt a kutatásban, úgy véli, a koponya fizikai jellemzői illenek a beduin népességéhez, a vérfürdő gyakorlatához kötődő kulturális háttér is alátámasztja a tudósok végkövetkeztetését.

A leletek tehát illenek a kulturális, kronológiai és geográfiai háttérbe. Az elmélet logikus – mondta Garfinkel.

Borítókép: Illusztráció: AFP