2018.04.17. 10:58
Műanyagot bont le egy átalakított enzim
Japánban, egy szeméttelepen fedeztek fel egy olyan baktériumot, ami természetes fejlődés után eljutott oda, hogy megegye a plasztikot.
Kutatók megalkottak egy mutáns enzimet, ami lebontja a műanyag palackokat – és mindez ráadásul véletlenül történt. Ez óriási áttörést jelenthet a világot sújtó műanyagpalack-krízisben – írja a Guardian.
A kutatást egy 2016-os felfedezés inspirálta: Japánban, egy szeméttelepen fedeztek fel egy olyan baktériumot, ami természetes fejlődés után eljutott oda, hogy megegye a műanyagot. Ezután nyilvánosságra hozták a kulcsszerepet játszó enzim részletes szerkezetét – majd megkíséreltek módosítani ezen az enzimen, hogy kiderüljön, hogyan fejlődik.
Döbbenetes volt, amikor kiderült, hogy még fejleszteni is lehet az enzimet – mondta Prof John McGeehan, a University of Portsmouth professzora, a kutatás vezetője, majd hozátette: Poliészterek, melyek közé a PET is tartozik, a természetben is előfordulnak, növények leveleit védik. A baktériumok évmilliók alatt alakultak olyanná, hogy fogyasztani tudják.
Átállásuk a műanyag-evésre mégis teljesen váratlanul érte a tudósokat, ezért egy brit és amerikai tudósokból álló kutatócsoport megvizsgálta, hogy fejlődött ki a műanyagbontó enzim.
Először elkészítették az enzim 3D-modelljét. Észrevették, javítható a teljesítménye, ha a felszínéhez aminosavakat adnak. A változtatás váratlan változást okozott: az enzim sokkal gyorsabban kezdte bontani a műanyagot.
A tudósok szerint ez azt jelenti, hogy az enzim tovább is optimalizálható.
A mutáns enzimnek néhány nap kell, hogy lebontsa a műanyagat – sokkal kevesebb, mint az óceánoknak, amik évszázadok alatt képesek erre. A kutatók szerint viszont még ennél is gyorsabb lehet, és el lehet majd érni, hogy ebből nagyüzemi működés legyen. Azt remélik, hogy ezzel az enzimmel lebonthatják a műanyagot eredeti komponenseire, így pedig újra lehet majd hasznosítani.
A világon percenként egymillió műanyag palackot adnak el, ennek pedig csak 14 százalékát hasznosítják újra, jelentős része így az óceánokba került.
Borítókép: Shutterstock