Tanuljon! A mesterséges intelligencia tényleg elveheti a munkáját

Hét elején a Nemzetközi Valutaalap (IMF) bejelentette Gen-AI: A mesterséges intelligencia és a munka jövője című elemzését, mely szerint „a globális foglalkoztatás körülbelül 40%-át érintheti a mesterséges intelligencia terjedése”. A jelentés alapján a mesterséges intelligencia hatása fejlett országokban akár a dolgozók 60%-át is elérheti.

Kristalina Georgieva, az IMF ügyvezető igazgatója szerint 

Georgieva hozzátette, hogy a döntéshozóknak foglalkozniuk kell az „aggasztó tendenciával”, hogy „megakadályozzák, a technológia további társadalmi feszültségeket szítson”.

Az IMF vizsgálata megállapítja, a mesterséges intelligencia valószínűleg a munkahelyek nagyobb hányadát – mintegy 60 százalékát – érinti a fejlett gazdaságokban. Viszont az esetek mintegy felében a dolgozók hasznot húzhatnak a mesterséges intelligencia integrációjából, ami növeli termelékenységüket.

Számos esetben azonban az MI képes lesz olyan kulcsfontosságú feladatok elvégzésére, amelyeket jelenleg csak emberek tudnak ellátni. Ez csökkentheti a munkaerőkeresletet, ami hatással lehet a bérekre, sőt, munkahelyek felszámolását is magával hozza.

Az előrejelzés szerint a technológia terjedése alacsony jövedelmű országokban a munkahelyek „mindössze” 26%-át érinti.

A felsoroltak egybecsengenek a Goldman Sachs 2023-as jelentésével, mely szerint a mesterséges intelligencia 300 millió teljes munkaidős állást helyettesíthet, bár a termelékenység fellendülésével új munkahelyek is megjelenhetnek.

Georgieva elmondta a BBC-nek, hogy „számos országban nem rendelkeznek sem az MI előnyeinek kihasználásához szükséges infrastruktúrával, sem képzett munkaerővel, ami növeli annak kockázatát, hogy idővel a csúcstechnológia tovább növelheti a nemzetek közötti egyenlőtlenségeket”.

Általánosságban elmondható, hogy a magasabb jövedelmű és fiatalabb munkavállalók bére aránytalanul emelkedhet a mesterséges intelligencia elterjedése nyomán, míg az alacsonyabb jövedelmű és idősebb munkavállalók lemaradhatnak – véli az IMF.

Már a korábbi elgondolás sem tűnik megalapozottnak, miszerint az egyszerű, kétkezi munkákat nem fenyegeti a mesterséges intelligencia és a vele együtt fejlődő robotizáció. Érdemes megnézni az Elon Musk cége által gyártott, nemrég bemutatott Optimus 2 robot alábbi videóját. A humanoid már képes a finom, „emberi” mozgásokra: lassan ugyan, de tud például ruhát hajtogatni. A csomagolóüzemben foglalkoztatottak mikor keressenek majd új munkát?

„Létfontosságú, hogy az országok átfogó szociális védőhálókat hozzanak létre, és átképzési programokat kínáljanak a kiszolgáltatott munkavállalók számára” – mondta Georgieva. „Ezzel a mesterséges intelligencia általános használatára való átállás megkönnyíthető, megóva a megélhetést és megfékezve az egyenlőtlenségeket.”

A mesterséges intelligencia témája a közbeszédbe olyan alkalmazások, mint a ChatGPT népszerűségének növekedése nyomán került.

A technológia felforgatja a világot

Múlt hónapban az Európai Unió tisztviselői ideiglenes megállapodást kötöttek az MI-re vonatkozó szabályokról olyan rendszerek esetében, mint a ChatGPT és az arcfelismerés. Az Európai Parlament év elején szavaz a mesterséges intelligenciára vonatkozó javaslatokról, de a jogszabályok csak 2025-ig lépnek hatályba.

Kína bevezette a világ első MI-re, az algoritmusok fejlesztésére és telepítésére vonatkozó nemzeti jogszabályát.

Októberben Biden amerikai elnök végrehajtói rendeletet írt alá, amely arra kényszeríti a fejlesztőket, hogy osszák meg az AI-val kapcsolatos biztonsági információikat az Egyesült Államok kormányával.

Az Egyesült Királyság év végén adott otthont mesterséges intelligencia biztonsági csúcstalálkozónak, amelyen több ország aláírta a technológia biztonságos fejlesztéséről szóló nyilatkozatot.