Előbb posztolunk temetésről, mint a hálószobából

Az erőszakos és a szexuális tartalmak nyilvános megosztásától irtóznak a legjobban a magyar okostelefon-felhasználók. A közösségimédia-felhasználók számára a zaklatás itthon sem ismeretlen fogalom: minden második megkérdezettnek le kellett már tiltania valakit az illető online tevékenysége miatt.

Noha a válaszadók többsége szemérmes az intim tartalmak posztolását illetően, a párjával való szakításról, gyermeke születéséről, illetve temetésről is posztolna a résztvevők mintegy kétharmada. A szakértő szerint

az állandó internetes jelenlét kitolja a tartalommegosztás erkölcsi határait,

de ez akár hasznos is lehet a társadalom számára.

A gyártó több mint 5000 magyar okostelefon tulajdonos bevonásával, 2019 májusában lezáruló online felmérésében arra kereste a választ, hol húzódik a közösségimédia-felhasználók digitális intimszférája: személyes tartalomnak számít-e például, ha temetésről vagy a szülőszobáról posztolunk, illetve bátrabban bántunk-e másokat, ha a telefonunk mögé bújhatunk?

Pucérkodás az ágyban és a szülőszobán

A kutatás szerint az online térben leginkább az erőszakos, illetve a szexuális tartalmú posztoknál húzódik a digitális intimszféra határa. A megkérdezettek közül azonban körülbelül egy iskolás osztálynyi felhasználó többször, több felületen is osztott már meg magáról, illetve partneréről erotikus képet vagy videót.

A felhasználók több mint fele úgy nyilatkozott, hogy sosem posztolna nyíltan agresszív, illetve pornográf témájú tartalmakat, a temetés vagy a párjukkal való szakítás dokumentálása azonban csak a megkérdezettek harmadának nem fér bele. A válaszadók szerint a szülőszobából való tartalommegosztás az intim helyzetben készült tartalmak közül a legmindennaposabb, ezt mindössze 7 százalék kifogásolta.

Digitális erőszak: elkövetjük vagy elszenvedjük?

Online agressziónak a megkérdezettek mintegy 14 százaléka esett már áldozatául saját bevallása szerint. Ezek a megaláztatások szinte kivétel nélkül nyilvános láthatóságú, sértő képek vagy egyéb bántó posztok formájában érték a válaszadókat. A digitális intimszféra-kutatás kitöltői közül mindössze 1 százalék vallotta önmagát is „online zaklatónak”: a férfiak több mint háromszor annyian (36 fő) bántalmaztak másokat a közösségi médiában, mint nőnemű társaik (11 fő).

Az online abúzust elkövető férfiak többsége a 19-25 éves korosztályba, míg a nők esetében a 26-35 éves korcsoportba tartozik. A megkérdezettek körülbelül 54 százaléka tiltott már le a közösségi oldalán másik felhasználót egy harmadik személyre irányuló, sértő tartalom miatt, illetve a kitöltők 57 százalékának szintén így kellett tennie, mert valaki az interneten zaklatta őt.

Az online agressziónak a kutatás eredményei alapján nem volt különösebb nemi alapja: a zaklatásnak áldozatul esett női és férfi felhasználók között arányában nem volt jelentős különbség.

Online maradni, minden körülmények között

A kutatásból kiderült, hogy a magyar felhasználók egészen extrém és veszélyes helyzetekben sem riadnak vissza a posztolástól. A felmérésben résztvevők közül mintegy 100 válaszadó rögzített már valamilyen balesetet, erőszakos szituációt, vagy verekedést az okostelefonjával, majd az így készült tartalmat feltöltötte a közösségimédia-felületeire.

Míg a legtöbben (55 százalék) a családjukkal, barátaikkal, ismerőseikkel privát beszélgetések keretében osztották meg a megrázó képi- vagy videós anyagokat, a megkérdezettek több mint harmada nyilvános posztban tette közzé azokat, további 25 százalék pedig valamilyen csoportban.

Szexuálpszichológus: A mérték az érték

Hevesi Krisztina szexuálpszichológus szerint nem csak a közösségi média formálja a felhasználók online viselkedését, hanem utóbbi is visszahat az internetes platformokon megjelenő tartalmakra.

Bizonyos trendeket, akármennyire promotálják is őket (#aftersex kampány), nem szívesen követnek a készüléktulajdonosok, az ilyen tartalmakat a kutatásban résztvevők is túl intimnek ítélték meg. A magukról a közösségi médiában intim tartalmat megosztó felhasználókat a különlegesség érzése utáni vágy hajtja.

Az okostelefonunk használatakor is szükségesek bizonyos erkölcsi normák, de néha hasznunkra is lehet, ha különleges helyzetekben posztolunk.

„Az okoskütyünk állandóan nálunk van, ezért azonnal tudunk reagálni a körülöttünk zajló eseményekre. Egy baleset vagy verekedés rögzítése és a róla készült tartalom feltöltése a közösségi oldalakra – amellett, hogy a készítő szándéka ezzel az, hogy a bennfentességét fitogtassa – akár társadalmilag hasznos is lehet. Ezek az információk segítséget nyújthatnak a hatóságoknak akár katasztrófák idején is, mert a lakosság előbb értesül a bajról, ha ezek a hírek a Facebookon vagy az Instagramon is megjelennek. Az okostelefon akkor tud jó társa lenni az embernek, ha a használat során a mérték az érték” – mondta a szakember.

Borítókép: Shutterstock