Amikor nem jut eszünkbe, gondoljunk a demenciára

Ismerősöm meséli, hogy szociális otthonba került székely származású édesanyja, aki egész életében ki nem állhatta a román nyelvet (kisiskolásként szigorúan megkövetelték tőlük a tudását, s bár soha nem szólalt meg románul, sok mindent megértett Erdélyben az idegen beszédből). Most viszont, kilencven évhez közeledvén azzal fogadta a rokon látogatókat, hogy kívülről felmondott több román verset. Ugyanakkor nem emlékezett olyan dolgokra, amik percekkel korábban történtek. Kiderült, mindez teljesen természetes folyamat, a demencia kezdetének jellemző tünetei. 
A demenciáról tudni kell, hogy kezdetben a rövid távú emlékezet hanyatlásával jár, majd a demencia előrehaladtával a beteg gondolkodási, érzelmi és társas képességei folyamatosan hanyatlani kezdenek. 

A demencia nevű betegség szinte kizárólag 60 éves kor fölött jelenik meg és döntően szervi okokra visszavezethető agyi funkcióvesztésről van szó. Az időskori demencia kockázata az évek múlásával radikálisan emelkedik. Kutatások szerint előfordulása a 65–69 éves korosztályban 1–2 százalék, de 85 év fölött már meghaladja a 20 százalékot, 90 éves kor fölött pedig minden harmadik ember a demencia enyhébb vagy súlyosabb tüneteivel küzd. 
A különféle krónikus betegségek ( pl. magas vérnyomás, cukorbetegség,  veseelégtelenség, elhízás, érel­meszesedés) növelhetik a demencia kialakulásának valószínűségét. A demencia közvetetten visszavezethető az életmódunkra is: a krónikus betegségek jelentős része a tartós mozgáshiánytól és az elhízástól, a túlzott alkoholfogyasztástól és a dohányzástól alakulnak ki. Kialakulásának valószínűségét csökkenthetjük, ha időben felhagyunk káros szokásainkkal, korszerűen étkezünk, és ügyelünk a napi mozgásra is.