BAMA

Mindenesetre könnyedén rátalálunk a nagytótfalui Pillangó dűlőre. Segít a telihold, a villózó lámpák fénye, no meg Ipacs Szabó István főborász jól elmagyarázta, hogy merre találjuk a Vylyan szőlőbirtoknak ezt a részét. A göröngyök bokatörően kemények, csúszkálva jutunk fel a tetőre. Csikorgó hideg van, mínusz 9 fokot mutat a hőmérő higanyszála. A főborász szerint lehetne még hidegebb. A mackónak öltözött harminc szüretelőt eligazítja, vigyázzanak a kezükre, ne kapkodjanak, ha baj esne, azonnal szóljanak. Van mentőláda. Ollót, kést ne ejtsen senki a vödörbe, mert a prést tönkreteszi. A sorokat jól nézzék át, hiszen minden szem aranyat ér. Lesz rövidesen forralt bor, s hajnalban pihenő.

Fordul a Zetor a pótkocsival, telnek a rekeszek. Töppedt rizlingfürtök, némi botritisszel és egyéb penészekkel, lefagyva. A bogyók íze olyan, mint a mélyhűtőben tárolt mazsoláé. Illetve jobb. Más.

Az embereknek a szó is az ajkukra fagy. Szedik, amit a madarak meghagytak.

Mennyi maradt? Alig a termés 8-10 százaléka.

Mi a titok? A főborász szerint a jégborkészítés trükkje, hogy –5 Celsius-fok alatt a víz kifagy a bogyóban, és a must természetes úton koncentrálódik, beltartalmi értékeiben gazdagabb lesz. A jeges fürtöket sietve a feldolgozóba szállítják, még mielőtt a szőlőszemek kiengedhetnének. Így préseléskor a szőlőbogyó víztartalmának nagy része jégként a présben marad, tehát a must beltartalmi értéke igen magas. Az így készített nedű hasonlatos a hatputtonyos tokaji aszúhoz.

Mutatok a Zetor rakományára:
– Mikorra lesz belőle valami?
– A préselés lassú művelet, a lé cseppekben gyűlik... A jégmust erjedése időigényes, meg kell szabadítani a mellékízektől. Úgy számítjuk, hogy karácsonyra palackozunk.

A jégbor nálunk a természet ritka ajándéka.

Búcsúzóul megemlíti Ipacs Szabó István, hogy akiknél hagyomány, ott nagyon értik a módját. A Vylyan birtokon éppen öt éve készítettek eddig és először jégbort cabernet sauvignonból, s egy német szakember az első kóstolás után megmondta, hogy milyen fajtából préselték.