Megkezdődött a megyében az árpa és a búza aratása

A népi hagyomány szerint június 29-én, azaz Péter, Pál napjára válnak vágás­éretté a legkorábban érő kalászosok és megkezdődhet az aratás. Megyénkben múlt hét közepén már munkára fogták a kombájnokat, bár akkor még válogatni kellett, melyiket lehet aratni, melyiket kell még szárítóra vinni, mostanra már mindenki arat, akinek árpa van a földjén.

Rittlinger József, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Baranya megyei elnöke elmondta, az eddig learatott területek termésátlagai még megyén belül is igen nagy szórást mutatnak. Közepes termésátlagra lehet számítani.

– Az aratás végéig minden kedden aratási koordinációs ülést tartunk a Nemzeti Agrár­gazdasági Kamaránál. Több szervezet vezetőjével összhangban vagyunk, értékeljük a mennyiséget, minőséget, árat, és azonnal tudunk reagálni az esetleges raktározási gondokra, rendkívüli eseményekre

– mondta.

Mindaddig, amíg az időjárás meg nem szakítja a munkálatokat, az árpa, búza betakarítása zajlik, sőt van, ahol belekezdtek a repcébe is.

Baranya megyében őszi árpát mintegy 12 ezer hektárról takarítanak be, őszi búzát közel 49 ezer hektárról és repcét 17 ezer hektárról. A repcénél szűkebb hazánkban nagy terméskiesés várható, a növényre ugyanis nem jött időben a csapadék, hektáronként 2,5–3 tonna várható. Árpánál hektáronként 4,5–5,5 tonnára lehet számítani, búzánál hektáronként 5–6,5 tonnát becsülnek. A kukoricánál vegyes a kép, a későbbi vetésűeknél látványos növekedést hozott a csapadék. Napraforgónál közepes termésre számítanak a gazdák.

Az árak alakulásáról a megyei elnök elmondta, egyelőre stagnálnak, az árpa tonnánkénti ára 44 ezer forint, ami alacsonynak számít, hiszen tavaly a 320-as euróval ugyanennyit kaptak érte a gazdák.

Nehéz szezon áll az ágazat mögött

Az időjárási viszontagságok ellenére a nyári aratású növényekből várakozáson felüli termésmennyiséget, 7,7 millió tonnát takaríthatnak be mintegy 1,6 millió hektárról. Az ágazat mögött nehéz szezon áll, ősszel a porba kellett vetni a búzát és az őszi kalászosokat, március végén 100–150 milliliter csapadék hiányzott a földekről, ami májusban pótlódott. A májusi és júniusi nagy mennyiségű csapadék hátráltatta a növények fejlődését és a mezőgazdasági munkák elvégzését is.