Nem csak a pazarlás miatt kerül kukába az étel egyharmada

A statisztikák szerint a megtermelt élelmiszerek harmada landol a kukában. A zöldségek és gyümölcsök esetében pedig még rosszabb a mutató, az áru 45 százalékát kidobjuk. Természetesen nem csak otthon dobunk ki ételt, de amíg a termelőtől a fogyasztóig jut, számos ponton kerülhet a hulladékba.

A zöldségeknek és gyümölcsöknek meg kell felelniük az áruházak – és a vásárlók – által támasztott magas elvárásoknak, így például egy sárgarépa nem lehet görbe, szabálytalan alakú, túl kicsi vagy túl nagy, de a színe sem lehet túl halvány. Ez alapján a megtermelt répák egy része nem hasznosítható ebben a formában. Szerencsés esetben szóba jöhet még a feldolgozás, majd ezt követően fagyasztott zöldségkeverék, vagy multivitaminos ivóléként vásárolhatjuk meg. De mi van akkor, ha nem sikerül szerződést kötni a feldolgozóüzemmel.

A nagy élelmiszerláncoknál rengeteg hulladék keletkezik, ugyanis a termékek az előírások szerint csak addig lehetnek kint a polcon, amíg a minőségmegőrzési idejük le nem jár. Az ezt megelőző egy-két napban leakciózzák, de ha így sem fogy el, akkor már csak állati eredetű takarmányozásra lehet felhasználni, egyéb jótékony célra nem. Itt jönnek képbe a különböző állatvédő szervezetek, ahol hasznosíthatják ezeket a termékeket.

Hasonló elvet követnek a piacokon a kereskedők is, egyrészt próbálják kitalálni, mekkora tételben vásároljanak be a nagybani piacon, másrészt, ha nem fogy megfelelő ütemben a termék, leárazzák, hogy szívesebben vigyék a vásárlók, vagy még olcsóbban adják lekvár- vagy pálinka-alapanyagként.

A kistermelők több célra hasznosíthatják a selejtet, vagy alacsonyabb áron adják el, vagy feldolgozzák – ha van rá idejük, felszerelésük és kapacitásuk –, vagy az állatokkal etetik fel, vagy komposztként ismét bedolgozzák a földbe.

Közösen termelik és elfogyasztják

A kistelepüléseken sokkal egyszerűbb a helyzet. Az önkormányzatok által a mezőgazdasági programban megtermelt zöldségek és gyümölcsök egy részét – a legszebb termést – értékesítik, akár vendéglátó egységeknek vagy a helyi konyhán használják fel, illetve elszállítják a legközelebbi piacokra.

Több faluban tartósító miniüzemet is kialakítottak az elmúlt években a közfoglalkoztatás keretében, így savanyítják többek között az uborkát, a hagymát, a paprikát, a káposztát, befőzik a paradicsomot, lekvárt készítenek az érett gyümölcsökből, illetve kipréselik ivólének vagy megaszalják. Emellett rászorultsági alapon rendszeresen osztanak is a lakóknak a frissen szedett terményekből. Így gyakorlatilag minden megtermelt zöldséget és gyümölcsöt hasznosítanak, még a szabálytalan, vagy kisebb-nagyobb darabok sem vesznek kárba, mert mindnek azonos a tápértéke és az íze. A feldolgozott termékeket pedig vagy szintén értékesítik, vagy a különböző rendezvényeken közösen elfogyasztják.