Még játszik hazájában a pécsi közönség egykori kedvence

Szerencsére nem fog rajta az idő, a litván Jolanta Vilutyte (43) nem öregszik. És ugyanolyan mosolygós, mint amikor még Pécsett játszott. A kosaras és családja szabadságának egy részét a baranyai megyeszékhelyen töltötte, a horvát tengerpartról hazafelé tegnap fél órát beszélgettünk.

– Mindenki élvezte a tengert, holnap, azaz szombaton megyünk vissza Litvániába, kétnapos autózás vár ránk, de azért útközben megalszunk egyet, valószínűleg Lengyelországban. Most új utat próbálunk ki visszafelé. Kíváncsian várom ezt a hétvégét – mesélte. – Remélem, hogy a fiúk bírják majd a megpróbáltatást. Arturas hét-, Tomas kétesztendős. Mozgékonyak, nem gondoltam volna, hogy ilyen nagy munka a gyermeknevelés. Nem is csinálok mellette mást, még egy évig így is lesz.

A nagyobbik srác már kosarazik, egyik nap tetszik neki, másnap nem. Úszni is jár, azzal is próbálkozik. A kicsi egyelőre azzal tűnik ki, hogy már tud magyarul köszönni.
Jolka, a pécsi közönség egykori kedvence is játszik még, a vilniusi szenior női csapatban. Hetente kétszer edzenek, bajnoki idényben ehhez jön még a meccs. Az ottani női B ligában a harmadik helyen végeztek, a  tizenkettes mezőnyben fiatalabbakból álló együtteseket is megelőztek.

– Pedig edzőnk sincs, van egy ötvenéves csapattársam, aki megpróbál összeszedni bennünket, rá hallgatunk. Nincs fegyelem, nincs kemény edzésmunka, furcsa is ez nekem a Pécsett eltöltött idő után. Még élvezem a kosárlabdát, de a szabadság után biztosan nehéz lesz majd újrakezdeni. De egyelőre nem is gondolok rá, mert még tart a szabadságom. Litvániában egyébként most gyengébb a női kosárlabda, mint korábban volt. A válogatott szerepelt az idei Európa-bajnokságon, azonban a csoportjából már nem jutott tovább. A klubcsapataink sem tündökölnek a nemzetközi kupákban.
Vilutytéék Vilniusban élnek, onnan tartja a kapcsolatot a régi csapattársak közül elsősorban Sztojkovics Évával, akivel tegnap személyesen is találkozott.

– Különféle módon vele rendszeresen beszélgetünk, tőle és az internetről szerzett információim alapján tudom, hogy most két NB I.-es női csapat van Baranyában – jegyzi meg. – Furcsa helyzet, az biztos. Jó lett volna az egykori játékosok közül másokkal is találkozni, de aki Pécsett él, most mindenki nyaral. Nem baj, majd legközelebb összefutunk...