2012.09.09. 10:14
Thaiföld, Kőbánya – és a pécsi otthon
Közhely, hogy az edzői pálya sok érdekes kanyarulatot vehet – de Petrov Iváné még a szokásosnál is kacskaringósabbra sikerült.
– Amikor Sors Tamás aranyérmet nyert a pekingi paralimpián, én azt hittem, edzőjének jön a Kánaán.
– Jött is, csak nem itt, hanem Délkelet-Ázsiában. Nem sokkal az ötkarikás játékok után talált meg egy lehetőség, Thaiföldön kerestek úszóedzőt. Belevágtam.
– Az országról egy csomó sztereotípia él a fejünkben – de az valószínűleg az utolsó lenne, hogy „úszásban erős”...
– Ez igaz, de attól még szakmailag is jó kihívás volt. Őszintén szólva Cseh Lacival ugyanolyan gyakorolni a fordulót, mint bárki mással. Munka ez is, az is. Az ugyanakkor tagadhatatlan, hogy anyagilag is megérte ez a kaland, ráadásul megismertem egy egészen másfajta világot.
[caption id="" align="alignleft" width="334"] „Cseh Lacinak is segítettem az olimpiai felkészülésben”
[/caption]
– Kíváncsian hallgatjuk.
– A legfontosabb, hogy ott minden halálosan egyszerű. Nincs görcsölés semmin, például olimpia indulásra semmi esély, így emiatt nem kell egyáltalán idegeskedni. Három úszóval foglalkoztam közvetlenül, ők voltak a helyi elit: egy szingapúri válogatott kislány, valamint egy szingapúri és egy thai fiú. Valamennyien a délkelet-ázsiai korosztályos bajnokságra akartak kijutni, erre kellett felkészítenem őket.
– Ha minden ilyen idilli volt, akkor miért ért véget?
– Részben azért, mert a gyerekeket felvették a szingapúri sportiskolába, részben pedig azért, mert jött egy még kecsegtetőbb ajánlat. A Kőbánya SC versenyzői voltak nálunk edzőtáborozni, s felmerült, hogy esetleg dolgozhatnék velük. Úgyhogy hazajöttem, vagyis hát Budapestre, s többek között Cseh Lacinak segítettem az olimpiai felkészülésben. Turi Györggyel dolgoztam együtt, rengeteget tanultam tőle.
– S most újra Pécs?
– Igen, hiszen végül is itt vagyok otthon.
Pekinggel kezdődött
PETROV IVÁN 1982-ben született Pécsett. A Leőwey Klára Gimnáziumban érettségizett 2001-ben, ezután a Testnevelési Egyetem edzőképzésére járt. 2003-tól 2010-ig volt főállású edző az ANK Úszóklubnál, az ő irányításával nyert paralimpiai aranyérmet Pekingben Sors Tamás. Ezután dolgozott Thaiföldön és Szingapúrban, legutóbb pedig a budapesti Kőbánya SC-nél.