Szégyent hoznak a normális gazdikra - fakad ki olvasónk

Korábban olvastam azt az olvasói levelet, amelyben egy gazdi a Béke parkban póráz nélkül sétálgató kutyákról írt. Pár napja a korai tavasznak köszönhetően én is meglátogattam az ott található tágas kutyafuttatót. Akkor lehettem szemtanúja egy olyan jelenetnek, ami nemhogy felháborít, de úgy érzem, egyszerűen szégyent hoz rám, és a felelős állattartókra.

A parkban egy kislány rollerezett nem messze lemaradva nagymamájától, mikor egy fekete fiatal juhászkutya cikázva futkározott keresztül a területen. A szeleburdi eb egyszer csak a gyerek felé vette az irányt, aki megijedt a felé rohanó nagytestű kutyától, eldobta a rollert és a nagymamájához szaladt rémülten. Természetesen közel tíz méterrel odébb az állat gazdája pórázzal a kezében büszkén vonulgatott, az idősebb hölgy oda is szólt neki, hogy kösse meg a kutyáját. A fiatalabb hölgy erre csak annyit mondott: „Nem bántja, nem is a kislányhoz szaladt."

Sajnos gondolatolvasók nem vagyunk, mivel a kutya irányt váltott a puffanó roller hangjára, nem tudjuk, merre szaladt volna. Bántani valószínűleg nem bántotta volna, ez is igaz. De az nem elég, hogy egy gyermek megijedt tőle? Milyen állattartó, sőt, milyen ember az, akit nem is zavar, hogy hű társa megrémiszt egy kisgyereket? Akaratlanul volt, de nekünk, a gazdájuknak a felelősségünk, hogy az állatunk sem direkt, sem véletlenül ne okozzon sem fizikai, sem lelki sérülést.

Az olvasott levélben is volt olyan, hogy a levélíró találkozott olyan véleménnyel, miszerint ő neveli rosszul a kutyáját, ha pórázon sétáltatja és esetleg nem fogadja jól a felé szabadon rohanó fajtársát. Ez pedig egy teljesen hibás gondolkodás. Sajnos nagyon sok olyan ember tart kutyát, aki azt hiszi, hogy tisztában van a kutyatartás mibenlétével, de hatalmas tévedésben él.