Életet menthet a kaputelefon olvasónk véleménye szerint

Panelházban élek 44 esztendeje, a lakók cserélődnek, saját ízlésük szerint alakítják a belső teret, átépítik a lakást – még az se jelent számukra problémát, ha a lakótársaiknak kellemetlenséget okoznak. De a lakásfenntartó szövetkezet felé csak a saját lakásuknál észlelt hibát jelentik be, a többiekkel nem foglalkoznak.

Pár hónapja lement a cukor- értékem, de már inni, netán a cukrot bevenni nem tudtam. Szerencsére a férjem észrevette, hogy nagy a baj. Hívta a mentősöket, mert arra nem volt idő, hogy a taxira várjunk, és a garázsunk is messze van, nem tudott volna velem az autóig eljutni. Hallottuk, hogy jön a mentő szirénázva, azt is, hogy megáll a házunk előtt – de a segítők csak nem jöttek. A kaputelefon ugyanis nem működött. Később derült ki, hogy az alattunk levő szomszéd elvágta a drótot.

Még magamnál voltam, de a várakozást óráknak éreztem. A mentősök gondolhatták volna azt is, hogy valaki szórakozik velük, de szerencsére a nevünket olvasva a telefontáblán látták, hogy élő, létező személyek vagyunk. Így egy szomszédot kértek meg arra, hogy nyissák ki az ajtót, hogy időben bejuthassanak. Szirénázva a sürgősségire szállítottak,ott rögtön infúzióra kötöttek, így életben maradtam.Hazajövet bejelentettem a problémát a lakásszövetkezetnél. Három hónapig vártuk, hogy jöjjön a szerelő és megjavítsa.

Rendeltem az életmentő alvókészülékemhez egy alkatrészt Budapestről – a rossz kaputelefon miatt a futár nem tudott bejutni, végül ő is a szomszéd segítségével kézbesítette a csomagot. Szeretném megköszönni a szövetkezet elnökének, hogy saját intézkedésére november 13-án, este hatkor órakor végre megszólalt a kaputelefonunk!

L. J.-né