Osztozunk a szemétdíjon? – teszi fel a kérdést Nagy Emil

Igencsak érdekes írás jelent meg arról a minap, hogy a tartozóknál hogyan fogják a jövőben behajtani elmaradt szemétdíjukat. A témának van előtörténete, amiből látszik, hogy születnek olyan jogszabályok, amelyek értelmét nehéz megmagyarázni. Kezdődött azzal, hogy országunk településein különböző nagyságú és tulajdonú hulladékkezelő vállalatok voltak. Legtöbb településen önkormányzati cégek végezték ezt a közfeladati munkát. Nálunk Baranyában általában panaszmentesen, jól végezték feladatukat. Gépparkjukat, szállítóeszközeiket, hulladéklerakó telepeiket jól működtették, járatrendszerüket a lakosság ismerte. Nyilvántartásuk, adminisztrációjuk a település önkormányzatának rendelete szerint jól működött. Kapcsolatrendszerük a lakásszövetkezetekkel, társasházakkal és családi házas lakossággal kiépült. Mivel ők végezték a szemét begyűjtését, az edényzetek kezelését, szükséges mosatását, természetesnek tűnt, hogy ennek ellenértékét, díját ők számlázzák le. Az is természetes volt, hogy a szemétdíjjal tartozókkal szemben ők járnak el. Mindezt elősegítette az a jogszabályi hely, hogy a szolgáltatás ellenértéke és járulékai attól, aki nem fizeti meg, adó módjára behajtható. Ez a jogszabály ma is él.

Ez a rendszer, miszerint aki a munkát végzi, annak kell a díjat fizetni, 2016. áprilisában megszűnt. Új törvény született és létrehozták a Nemzeti Hulladékgazdálkodási és Koordináló Zrt.-t. Ami állami cég. Feladata mások mellett (bár ezt nem ismerjük) elsősorban átvenni a számlázást és így a pénzbegyűjtést egy kézben összpontosítani. Ez 2016-ban csak úgy valósult meg, hogy a szemétszállító cégek kaptak az NHKV Zrt. nevében megbízást, hogy számlázzanak. Az NHKV Zrt. 2017. ben alig-alig számlázott, azok egy részét is rossz adatokkal küldte meg, hivatkozva számlázási programjuk hibáira és persze a szemétszállítást végzők hibás adatközléseire. Van még ma is hibás adatok miatt olyan visszaküldött számla, amit nem javítottak, és még vissza sem jeleztek. Érdekképviseletünk (Laktász) levelére, de Budapesten személyesen felvetett és jelzett problémáinkra sem adtak választ. Csak érdekességként: van olyan épület, amelynek lakói még a 2016-os év végi díjukat sem tudták megfizetni. Vannak még 2017-évre vonatkozóan visszaküldött számlák, kifizetetlenül. Most érkeznek 2017. év végi és 2018. év elejei számlák, de a csoportos beszedési megbízási díjfizetésre még most sincs mód.

Mindezek ellenére az NHKV Zrt. megbízza 2018. január 1-től a Közszolgáltatási Díjhátralékkezelő Konzorciumot, azonban ez a cég a Bajai „Plusz-Profit Bt.”-t bízta meg díjbeszedésre. Ez véleményem szerint azt jelenti, hogy ezek a megbízottak nem ingyenesen tevékenykednek a díjbeszedés érdekében, hanem jutalékért. A történetben az az érdekes, hogy nem az szedi be a díjat, aki a munkát végzi, továbbá a törvényben szereplő, adó módjára történő behajtási előírást se tartják be. Egyértelműen feltételezhető, hogy a hulladékszállítás díjában szereplő minden értelmetlen intézkedés költségét a lakosság fogja megfizetni. Vajon nem lenne célszerű visszatérni a korábban bevált állapotra?

Nagy Emil, A Lakásszövetkezetek és Társasházak Szövetségének baranyai elnöke