2 órája
Sulyok Tamás: Magyarország felelősségteljesen szolgálja Európát
Magyarország elkötelezett Európa, az európai közösségek megerősítése, a kontinens érdekeinek védelme és békéjének megőrzése mellett – közölte Sulyok Tamás köztársasági elnök az Arraiolos-csoport tanácskozásn Krakkóban.
Sulyok Tamás köztársasági elnök az Arraiolos-csoport tanácskozásán Krakkóban
Forrás: MTI
Fotó: Bruzák Noémi
Magyarország felelősségteljesen szolgálja Európát és polgárait - hangsúlyozta Sulyok Tamás köztársasági elnök az Arraiolos-csoport tanácskozását követő sajtótájékoztatón pénteken Krakkóban.
Fotó: Bruzák Noémi / Forrás: MTI
Magyarországot és Lengyelországot évezredes történelmi kapcsolat fűzi össze - mondta a köztársasági elnök, kiemelve: Magyarországot ugyanilyen szoros kapcsolat fűzi Európához is.
„Számunkra Európa egyszerre szól keresztény hitünkről és értékeinkről, illetve nemzeti önazonosságunkról. Európára mi, magyarok, mint ugyanazon kulturális gyökérzettel rendelkező, azonos értékek mentén szerveződő szuverén nemzetek szabad közösségére tekintünk” – mutatott rá Sulyok Tamás.
Hozzátette: Magyarország ezért is elkötelezett Európa, az európai közösségek megerősítése, a kontinens érdekeinek védelme és békéjének megőrzése mellett.
Az elnök elmondta:
az Európai Unió egyszerre testesíti meg az egységet és a sokszínűséget, ereje és értéke nem az egységesítésben, hanem a nemzetek sokféleségében rejlik. A tagok értékei, ereje és sajátosságai az egész közösség javára szolgálnak, erősebbé és jobbá teszik Európát
– hangsúlyozta.
Az eltérő vélemények, a konstruktív viták segítenek abban, hogy jobban megértsük egymást és megtaláljuk a legjobb megoldásokat a közös kihívásainkra, legyen az az orosz-ukrán háború, a migráció, vagy éppen a világgazdaság versenyképességi kihívásai
– hangsúlyozta Sulyok Tamás.
Érdemes vigyázni, hogy az Európai Unió továbbra is Európa ígérete legyen – mutatott rá, kiemelve: ezt a célt szolgálja az Arraiolos-csoport is, amelyen kötetlenül tudtak eszmét cserélni az Európa és a világ előtt álló legfontosabb kihívásokról. „Tettük mindezt Európa jövője érdekében” – mondta.
A sajtónyilatkozat után a köztársasági elnök magyar újságíróknak elmondta: a tanácskozáson Európa és az egész világ geopolitikai helyzetét meghatározó kérdéseket érintettek, az orosz-ukrán háborúra, az energiabiztonságra, a versenyképességre, a világgazdaság átrendeződéséből eredő gazdasági problémákra és az európai uniós csatlakozási kérdésekre vonatkozóan is.
Kiemelte: egyetértettek abban, hogy a nyugat-balkáni országok további várakoztatása az Európai Unió ezen országok felé sugárzott hitelességét fogja kétségbe vonni.
Hozzátette: szóba került az Egyesült Államokban hamarosan esedékes választás is, amely a többségi vélemények szerint nem fogja alapvetően befolyásolni azt a helyzetet, amely az európai védelmi képességek erősítésében jelenleg látható. Mindenki úgy véli, hogy az Egyesült Államok és a NATO is fontos szereplője az európai biztonságnak, de az európai védelmi képességeket közösen kell erősíteni.
Elmondta azt is: sok európai uniós tagállam felfogása szerint a tagállamok szuverenitást ruháznak át az EU-ra, ami lehetetlen, mert a szuverenitás egy oszthatatlan valami, a felfogásuk szerint hatáskör-átruházásról van szó.
Hozzátette: a hatáskörök a nemzeti alkotmányokon nyugszanak, ezért a hatásköröket átruházó tagállamok abban az esetben, ha a tagállami alkotmányjog magja ütközik az uniós joggal, akkor ezt felülvizsgálhatják. Ezt nemcsak mi gondoljuk így, hanem az alkotmánybírósági gyakorlat alapján még több mint tíz más európai uniós tagállam – mondta.
Andrzej Duda: nyitva kell hagyni az EU ajtaját új államok számáraAz Európai Unió Tanácsában a jövő év első felében betöltendő lengyel soros elnökség során nyitva kell hagyni a közösség ajtaját új államok, elsősorban Ukrajna, Moldova és a nyugat-balkáni országok számára – jelentette ki Andrzej Duda lengyel elnök pénteken Krakkóban, az Arraiolos-csoport tanácskozásán. A tizenegy európai államfő részvételével a krakkói Wawel királyi várban szervezett tanácskozás során Andrzej Duda elmondta: ismertette kollégáival a lengyel elnökség prioritásait. Megerősítette: elsődleges számukra a transzatlanti kapcsolatok mélyítése lesz, továbbra az EU-bővítése, Ukrajna háború utáni újjáépítése és az energiabiztonság, amellyel párhuzamosan – mint Duda mondta - a klímapolitika célkitűzesei is megvalósítandók. Az EU bővítéséről Duda elmondta: meggyőződése szerint „nyitva kell hagyni az EU ajtaját”, elsősorban Ukrajnát, Moldovát, a Nyugat-Balkán országait kell befogadni, és remélhetőleg Georgia is „közeledni fog az EU-hoz”. Peter Pellegrini szlovák elnök a sajtókonferencián kiemelte: a transzatlanti együttműködés kulcsfontosságú az európai biztonság szempontjából, és szerves részét képezi a hosszútávú biztonságpolitikának. „Függetlenül attól, a novemberi amerikai elnökválasztást Donald Trump vagy Kamala Harris nyeri-e, a biztonsági kérdéseket inkább évtizedek, mint évek szemszögéből szemléljük” – fogalmazott Pellegrini. Több felszólaló, köztük Alar Karis észt és Edgars Rinkevics lett elnök Ukrajna támogatását és a Moszkvával szembeni szankciók érvényesítésének fontosságát húzta alá. Az Arraiolos-csoportot 2003-ban hívta életre Jorge Sampaio akkori portugál elnök olyan akkori uniós és tagjelölt országok államfőinek a részvételével, akik úgynevezett parlamentáris köztársaságok elnökei, és a közvetlen végrehajtó hatalomnak többnyire nem részesei. Fő célja, hogy a résztvevők megvitassák az európai uniós tagországok előtt álló aktuális kihívásokat és az európai együttműködéshez kötődő témákat. |
