Ukrán katonai hírszerzés: hepatitis fertőzésben szenvedő elítélteket küldenek hadba az oroszok

Finn elnök: eszkaláció és provokáció Észak-Korea és Oroszország katonai együttműködése

Az ukrajnai konfliktus eszkalációjának és provokációnak nevezte Észak-Korea és Oroszország katonai együttműködését Alexander Stubb finn elnök, amikor kedden találkozott Hszi Csin-ping kínai elnökkel.

– mondta Stubb pekingi megbeszélései után tartott sajtótájékoztatóján.

„(A kínaiaknak) nem tetszik, hogy a NATO-nak olyan partnerei vannak, mint Dél-Korea vagy Japán” – hívta fel a figyelmet Stubb. Viszont ha Észak-Korea háborúban segítséget nyújt valakinek Európa határán, akkor esetleg tartanunk kell attól, hogy saját déli határán is háborúzni akar – tette hozzá.

Mint elmondta, benyomása szerint a kínai–észak-koreai viszony nem túl kellemes most, és figyelmeztette Hszit, hogy ha Kína is támogatná akarná Oroszországot, akkor annak negatív következményei lennének az Európai Unióval való kapcsolatára.

– tette hozzá.

A finn köztársasági elnök pekingi látogatásán megállapodás jött létre a stratégiai együttműködés megerősítéséről Kína és Finnország között, különös tekintettel a gazdasági komplementaritás előnyeinek kihasználására az informatika, a kommunikáció, az intelligens energiagazdálkodás, valamint a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek terén.

Hszi Csin-ping hangsúlyozta, hogy Peking kész megerősíteni Finnországgal stratégiai együttműködését a baráti hagyományok továbbvitele és a partnerség további fejlesztése érdekében, hogy a két ország és népeik jobban profitáljanak belőle, és új módon járuljanak hozzá a világbékéhez és a fejlődéshez.

Megjegyezte, hogy Finnország volt az egyik első nyugati ország, amely diplomáciai kapcsolatokat létesített a Kínai Népköztársasággal, és az első nyugati ország, amely kormányközi kereskedelmi megállapodást írt alá vele. Stubb szerint Finnország fontosnak tartja a Kínával való kapcsolatok fejlesztését, és megbízható együttműködő partnere Kínának.

Súlyos fegyházbüntetésre ítéltek egy moszkvai informatikust, aki államtitkokat akart átadni a CIA-nak

Tizenhárom és fél évi fegyházra és 300 ezer rubel (1,15 millió forint) bírságra ítélt a moszkvai városi bíróság egy informatikai szakembert, aki államtitkot próbált meg átadni az amerikai Központi Hírszerző Ügynökségnek (CIA) – közölte kedden az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) közkapcsolati központja.

A tájékoztatás szerint az elítélt, az 1977-es születésű Firuz Dadobojev, az orosz főváros egyik kereskedelmi cégének kettős állampolgársággal rendelkező informatikusa az Egyesült Államok javára elkövetett hazaárulásban találtatott bűnösnek. A nyomozás megállapította, hogy Dadobojev törvénytelenül került államtitkot képező információk birtokába, és ezeket át szándékozott adni az amerikai hírszerzés egyik képviselőjének. Ennek érdekében kapcsolatot létesített a CIA-val.

Dadobojevet az FSZB 2022 októberében vette őrizetbe, miközben megpróbálta átadni az összegyűjtött titkos anyagokat.

Kreml: legitim célpont az Ukrajnába telepített német hadiüzem

Legitim katonai célpont az orosz hadsereg számára a Rheinmetall német hadiipari cég Ukrajnába telepített üzeme – jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő kedden újságíróknak.

A páncélozott járművek gyártására és javítására szakosodott ukrajnai üzem beindítását korábban Armin Papperger, a Rheinmetall vezérigazgatója jelentette be. Közölte, hogy a német vállalat lőporgyár, lőszer- és légvédelmi rendszereket gyártó üzemek építését is tervezi.

Peszkov nyugati politikusok azon állításaival kapcsolatban, amelyek szerint észak-koreai katonákat vezényeltek Oroszországba, azt mondta, „nincs mit hozzátenni ahhoz, amit Vlagyimir Putyin orosz elnök a közelmúltbeli BRICS-csúcstalálkozót követő záró sajtótájékoztatón mondott ebben a kérdésben”.

Putyin akkor arra a felvetésre, miszerint műholdas felvételek szerint észak-koreai katonák tartózkodnak Oroszországban, azt mondta: a képek „komoly dolgok, és ha vannak ilyenek, az azt jelenti, hogy tükröznek valamit”. Hangsúlyozta, hogy az Oroszország és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság közötti együttműködés a két ország belügye, és hogy a kétoldalú stratégiai partnerségről szóló szerződés negyedik cikkelyét mindkét fél minden kétséget kizáróan teljesíteni fogja.

– mondta akkor az orosz elnök.

Az orosz–észak-koreai szerződés negyedik cikke kimondja, hogy amennyiben az egyik fél ellen egy harmadik állam vagy több ország fegyveres támadást intéz, és a megtámadott háborús állapotba kerül, akkor a másik fél azonnal katonai és egyéb segítséget nyújt neki minden rendelkezésre álló eszközzel, és ezt az ENSZ Alapokmányának 51. cikkével, valamint Oroszország és a KNDK törvényeivel összhangban fogja megtenni.

Peszkov kedden kilátásba helyezte, hogy Oroszország bíróságon fogja megtámadni, ha a Finnországban lévő ingatlanjait elkoboznák egy Ukrajna által indított per eredményeképpen, és meg fogja védeni tulajdonosi érdekeit.

A szóvivő szerint a Nyugat megengedhetetlen „mentori nyilatkozatokat” és „visszataszító ultimátumokat” enged meg magának Georgiával kapcsolatban.

„Ezek természetesen abszolút olyan undorító megnyilvánulások, amelyek ellentmondanak az államközi kapcsolatok normáinak, és ezeknek megálljt kell parancsolni” – hangoztatta.

„Nekünk semmilyen jogunk, vágyunk vagy szándékunk sincs beavatkozni Georgia belügyeibe. Soha nem tettünk ilyet” – tette hozzá.

Alaptalannak nevezte és visszautasította az Oroszországot és Kínát ért vádakat, miszerint Moszkva és Peking a hurrikánokra való reagálás kapcsán lejáratja az amerikai hatóságokat.

„E vádak irigylésre méltó rendszeressége és változatossága egyre inkább arra késztet bennünket, hogy iróniával kezeljük őket” – fogalmazott a Kreml szóvivője.

Moszkva beutazási feketelistára tett 131 ausztrál állampolgárt

Az orosz külügyminisztérium határozatlan időre megtiltotta kedden az országba való beutazást 131 ausztrál állampolgárnak, amit az ausztrál kormány politikai indíttatásúnak tartott szankcióival indokolt.

„Válaszul az ausztrál kormány által az orosz magán- és jogi személyek ellen politikai okból bevezetett szankciókra, amelyek a kollektív Nyugat ruszofób kampányának részei, az Oroszországi Föderáció határozatlan időre megtiltja a területére való beutazást további 131 olyan ausztrál állampolgár számára, akik az oroszellenességet napirenden tartják abban az országban, nevezetesen katonai-ipari komplexumok képviselői, újságírók és közéleti személyiségek” – hangzott a közlemény.

Az orosz diplomáciai tárca kilátásba helyezte, hogy mivel Canberra nem szándékozik felhagyni az oroszellenes kurzussal, és továbbra is új korlátozásokat vezet be, az orosz stoplista frissülni fog.

Zelenszkij: Kijev erősíti hírszerzési együttműködését Dél-Koreával

Ukrajna és Dél-Korea megállapodott kedden abban, hogy minden szinten tovább mélyítik kapcsolataikat, valamint fokozzák a hírszerzések közötti együttműködést és információcserét, aminek az a különleges oka, hogy észak-koreai katonák Oroszország oldalán feltehetőleg részt fognak venni az Ukrajna elleni háborúban – jelentette be Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.

Az ukrán államfő erről azután írt közösségi oldalain, hogy telefonon beszélt dél-koreai hivatali partnerével, Jun Szogjol elnökkel.

– szögezte le Zelenszkij. Beszámolt a dél-koreai elnöknek arról, hogy friss adatok szerint háromezer észak-koreai katonát szállítottak át a harci övezethez közeli orosz gyakorlóterekre, és a létszámuk várhatóan mintegy 12 ezerre fog növekedni a közeljövőben.

„Megállapodtunk a kapcsolatok elmélyítésében minden szinten annak érdekében, hogy a helyzet súlyosbodása esetén ki tudjuk dolgozni a cselekvési stratégiát és a szükséges ellenintézkedéseket, valamint közös partnereket vonhassunk be az együttműködésbe. A megállapodás részeként Ukrajna és a Koreai Köztársaság hamarosan delegációkat küld egymáshoz lépéseink összehangolása érdekében” – fejtette ki az ukrán elnök. Egyúttal köszönetet mondott a dél-koreai elnöknek Ukrajna szuverenitásának és területi integritásának következetes támogatásáért, valamint a már eddig nyújtott, illetve bejelentett pénzügyi és humanitárius segítségért.

Ukrán katonai hírszerzés: hepatitis fertőzésben szenvedő elítélteket küldenek hadba az oroszok

Az orosz katonai vezetés úgy döntött, hogy a hepatitis B, illetve C fertőzésben szenvedő elítéltekből rohamegységeket hoz létre, és hadba küldi őket Ukrajna ellen – állította honlapján az ukrán katonai hírszerzés. A hivatal azt írta: 

Meghosszabbították Ukrajnában az általános mozgósítást

Az ukrán parlament kedden újabb kilencven nappal – 2025. február 7-ig - meghosszabbította a hadiállapotot és az általános mozgósítást Ukrajnában – tájékoztatott Jaroszlav Zseleznyak parlamenti képviselő a Telegramon. Ezzel már 13. alkalommal szavazott a törvényhozás a hadiállapot mellett – jegyezte meg.

A védelmi minisztérium sajtószolgálata a Telegramon arról tájékoztatott, hogy az idei év első tíz hónapja alatt a tárca a digitális fejlesztési minisztériummal közösen több mint 1,6 millió különböző típusú, hazai gyártású drón beszerzésére kötött szerződést, összesen több mint 114 milliárd hrivnya (1065 milliárd forint) értékben. Ebből a mennyiségből a beszállítók már teljesítettek 1,28 millió drónra vonatkozó megrendelést, az év végéig pedig további 366 940 drón szállítását tervezik. Így 2024 végére az Ukrajnában legyártott drónok teljes száma 1,64 millió lesz.

Kanada kijevi nagykövetsége az X-en közölte, hogy Ukrajna a kanadai kormány és a HALO Trust közös projektjének köszönhetően 13 aknamentesítő járművet kapott.

Őrizetbe vettek egy FSZB ügynököt Donyeckben

Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) közölte, hogy munkatársai őrizetbe vették az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) egyik ügynökét a donyecki régióban. A 34 éves helybeli férfi az ENSZ Élelmezési Világprogramjának önkénteseként tevékenykedett. Miután az FSZB beszervezte, jelentéseket tett az ukrán gyalogsági és tüzérségi egységek elhelyezkedéséről Pokrovszk térségében, ahol jelenleg a legtöbb az ellenséges támadások száma – fejtette ki az SZBU.

Roman Mrocsko, a déli Herszon város polgármestere közzétette, hogy reggel az orosz erők ismét támadást intéztek a megyeszékhely ellen, aminek következtében egy 66 éves nő és egy 62 éves férfi életét vesztette, egy nő pedig megsebesült.

Az ukrán vezérkar keddi összesítése szerint az orosz hadsereg ukrajnai embervesztesége hozzávetőleg meghaladta a 692 ezret, az ukrán erők előző nap megsemmisítettek egyebek mellett kilenc orosz harckocsit, 45 tüzérségi fegyvert és 72 drónt.

Oroszország a szükséges és elégséges szinten fogja fenntartani nukleáris erőit

Oroszország a szükséges és elégséges szinten fogja fenntartani nukleáris erőit, nem megy bele új fegyverkezési versenybe – jelentette ki Vlagyimir Putyin elnök abból az alkalomból, hogy kedden gyakorlatot tartottak az orosz hadászati nukleáris elrettentő erők.

Putyin, aki a gyakorlatot a Kreml helyzetelemző központjából követte figyelemmel, elmondta: 

Az orosz államfő hangsúlyozta, hogy a Oroszország csak végső esetben vet be nukleáris fegyvert biztonságának szavatolására, ez Moszkva elvi álláspontja. Putyin szerint a nukleáris triád továbbra is megbízhatóan garantálja Oroszország szuverenitását és biztonságát, lehetővé teszi a stratégiai elrettentést, valamint a nukleáris paritás és az erőegyensúly fenntartását a világban.

„Hangsúlyozom: nem fogunk új fegyverkezési versenybe keveredni. A nukleáris erőket azonban a szükséges és elégséges szinten fogjuk tartani” – mondta az elnök.

Putyin szerint a világban tapasztalható növekvő feszültség és az új külső fenyegetések megjelenése szükségessé teszi, hogy Oroszország modern és állandóan harcképes stratégiai elrettentő erőkkel rendelkezzen. Szavai szerint Moszkva ezért tovább fogja fejleszteni az összes összetevőjüket, amihez megvannak az erőforrásai.

Közölte, hogy az állami fegyverkezési programmal összhangban az orosz hadászati rakétaerőket új, pontosabb, gyorsabban indítható, a rakétavédelmi rendszerek legyőzésére fokozottan alkalmas, helyhez kötött és mozgó rakétarendszerekre fogják átállítani. Emellett az orosz elnök szerint a haditengerészet folytatja a legújabb nukleáris meghajtású tengeralatti cirkálók hadrendbe állítását és a nagy hatótávolságú hadászati bombázók korszerűsítését.

Négy donyecki település elfoglalását jelentette be az orosz védelmi minisztérium

Elfoglalta az orosz hadsereg a donyecki régióban lévő Szelidove és Hirnik várost, valamint Katerinyivka és Dobrovillja községet – jelentette be kedden a moszkvai védelmi minisztérium.

Hirnik (oroszul: Gornyik) Szelidovétől 11 kilométerre délkeletre, Kurahovétől pedig 17 kilométerre északkeletre található, vasútvonal halad át rajta, amelynek jelentősége van a Donyec-medencében harcoló ukrán erők ellátása szempontjából. A háború előtt még tízezres helység körzetében több nagy szénbánya található.

Gyenyisz Pusilin, a „Donyecki Népköztársaság” vezetője egy hétfői nyilatkozatában arra hívta fel a figyelmet, hogy Hirnik magaslaton fekszik, emiatt az ukrán fegyveres erők felállítottak ott egy átjátszótornyot. Ezt katonai célok mellett az orosz tévé- és rádióadások zavarására használták.

A keddi orosz hadijelentés szerint

A moszkvai összegzés szerint a „különleges hadművelet” övezetében több mint 2200, Kurszk irányában pedig több mint négyszáz ukrán katona esett el vagy sebesült meg súlyosan.

Az orosz hadijelentés az elmúlt nap folyamán Ukrajnában megsemmisített vagy eltalált katonai célpontok és haditechnikai eszközök között sorolta fel 

Az orosz statisztika szerint meghaladta 18 900-at azoknak a harckocsiknak és egyéb páncélozott harcjárműveknek a száma, amelyeket az ukrán hadsereg a háború kezdete óta az ukrajnai frontokon elveszített.

Kurszk irányában a keddi orosz hadijelentés szerint az ukrán fél egyebek mellett két harckocsit és 14 egyéb páncélozott harcjárművet veszített el. Moszkva szerint a régióba augusztus 6-án betört ukrán erők több mint 27 950 embert, 179 harckocsit, 100 gyalogsági harcjárművet, 106 páncélozott személyszállító járművet, 1032 páncélozott harcjárművet, 734 gépkocsit, 240 tüzérségi löveget és 40 sorozatvetőt veszítettek el, köztük 11 amerikai gyártmányú HIMARS és hat MRLS típusút.

Lakóházak rongálódtak meg Luhanszkban

A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók településeiről is jelentettek kedden ukrán tüzérségi és dróntámadást. Luhanszkban lakóházak rongálódtak meg egy rakétacsapásban. 

Pilóta nélküli repülőszerkezet támadta kedd reggel az orosz különleges rendeltetésű erők csecsenföldi Gudermeszben található egyetemét. Ramzan Kadirov, a köztársaság vezetője a Telegram-csatornáján azt írta, hogy kigyulladt egy használaton kívüli épület teteje. Olyan súlyos megtorlást helyezett kilátásba, amilyen az elkövetőknek „legrosszabb rémálmukban sem jön elő”, és arra szólította fel a csecsen alegységek parancsnokait, hogy az ukrán katonákat lőjék le, ne ejtsék foglyul.

Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) kedden videót tett közzé, amely szerint a brjanszki régióban, az ukrán határnál vasárnap lelőtt négy diverzánsnál mintegy öt kilogrammnyi, cseh gyártmányú Semtex robbanóanyagot találtak. Az illetőknél arra utaló személyes tárgyak voltak, hogy harmadik országbeli állampolgárok voltak. Volt náluk két kanadai zászló, egy lengyel nyelvű imakönyv és egy angol nyelvű taktikai kiképzőkönyv. Egyikük testére az amerikai hadsereg különleges erők ejtőernyős mélységi felderítő ezredének, a rangereknek a jelképét tetoválták.

Az orosz nemzeti gárda (Roszgvargyija) közölte, hogy mintegy tízfős volt az a diverzáns- és felderítő csoport, amely vasárnap megpróbált behatolni Brjanszk megyébe.

A visszavonulást követően a gárda drónjai az ukrajnai Csernyihiv megyében egy erdőterületen és egy hangárban figyeltek meg gyülekezést.

Norvégia 127 millió dollárral segíti Romániát egy Patriot légvédelmi rendszer beszerzésében

A bukaresti védelmi minisztérium (MAPN) üdvözölte kedden, hogy Norvégia 127 millió dollárral segíti Romániát egy Patriot típusú föld-levegő légvédelmi rakétarendszer beszerzésében.

Az erről szóló közlemény szerint az oslói kormány 1,4 milliárd norvég koronát (48 milliárd forint), vagyis körülbelül 127 millió dollárt ajánlott fel erre a célra, amit az Északi Tanács hétfőn elkezdődött és csütörtökig tartó reykjavíki ülésén jelentettek be. A bukaresti tárca hozzátette:

„Ezzel a jelentős hozzájárulással Norvégia nemcsak Románia határozott támogatását, hanem a szövetség biztonsága iránti elkötelezettségét is bizonyítja. Továbbra is kitartunk Ukrajna mellett ezekben a kritikus pillanatokban” – idézte Angel Tilvar román védelmi minisztert a bukaresti tárca közleménye.

A román Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) júniusban hagyta jóvá, hogy Románia Ukrajnának adományozza egyik Patriot rakétaelhárító rendszerét. Bukarest a Patriot-üteg átadásának feltételeként kikötötte, hogy folytatódjanak a szövetségesekkel – elsősorban az Amerikai Egyesült Államokkal – megkezdett tárgyalások annak érdekében, hogy Románia egy ezzel egyenértékű, NATO-kompatibilis rendszert kapjon a román légtér védelmének biztosítása érdekében.

Ezek közül eddig kettőt vett át, és üzemelt be. A másodikat júniusban nyilvánították harcképesnek, miután éleslövészettel tesztelték a Fekete-tenger partján megrendezett nemzetközi hadgyakorlat keretében.

Svédország több mint 68 millió dollárt ad Ukrajnának

Mintegy 46,5 millió dollárt fordítanak az ukrán fegyveres erőket támogató kezdeményezésekre – közölte a svéd kormány, írja az Origo.

Ukrán légvédelem: többen meghaltak és megsebesültek az éjjeli támadásokban

Az orosz hadsereg rakétákkal, drónokkal és irányított légibombákkal támadta Kijevet, Harkivot és Krivij Rih városát, sok a halott és a sebesült, a becsapódások következtében lakóépületek, iskolák, középületek rongálódtak meg – jelentették kedden reggel vezető ukrán hírportálok.

Hat ember megsebesült, egyikük súlyosan. Októberben ez volt a 18. légitámadás Kijev ellen – tudatta a fővárosi katonai közigazgatás.

Az orosz határ közvetlen közelében fekvő Harkiv Osznovjanszkij kerületére kedden hajnalban rakétát lőtt ki az orosz hadsereg. Ihor Terehov polgármester közölte, hogy telitalálat ért egy lakóépületet, négy ember meghalt. A csapás következtében négy épület megsemmisült, 19-ben pedig károk keletkeztek.

A Krivij Rih elleni rakétacsapás következtében egy ember meghalt, 14 megsebesült, egyikük állapota súlyos – közölte Szerhij Liszak, a Dnyipropetroszk megyei katonai közigazgatás vezetője. A robbanás 11 lakóépületet, egy klinikát, egy iskolát és egy adminisztratív épületet rongált meg.

A légvédelem összesített jelentése szerint Oroszország 48 drónt vetett be, közülük 26-ot lelőtt a légvédelem, 20 eltűnt a radarokról, egy pedig visszafordult az orosz légtér felé – áll a légvédelem hivatalos közleményében.

Magyarország segít

Az ukrán–magyar határszakaszon 5131-en léptek be Magyarországra hétfőn, a román–magyar határszakaszon belépők közül pedig 4176-an nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) kedden.

Nekik ez idő alatt kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért – áll a közleményben.

Ez történt hétfőn: