14 órája
Humanitárius tűzszünetekről született megállapodás az oltási kampány befejezéséhez
Az izraeli–palesztin háború 368. napjának eseményeit ismertető hírfolyamunkban az MTI, a Magyar Nemzet, a Mandiner, a Világgazdaság és az Origo híreiből válogatunk.
A gyermekbénulásban szenvedő 11 hónapos kisfiút édesanyja eteti Gázában
Forrás: Anadolu via AFP
Fotó: Hassan Jedi
UNICEF: humanitárius tűzszünetekről született megállapodás az oltási kampány befejezéséhez
Humanitárius tűzszünetekről született megállapodás a Gázai övezetben indított gyermekbénulás elleni oltási kampány második szakaszának megkezdése érdekében - közölte az ENSZ Gyermekalapja (UNICEF) csütörtökön.
A gyermekbénulás elleni oltási kampány október 14-én kezdődő második szakaszában a Gázai övezetben élő 590 ezer, tíz év alatti gyermek juthat második oltáshoz.
Humanitárius szünetekről született megállapodás konkrét területekre vonatkozóan. Életbevágóan fontos, hogy a szüneteket az összes fél betartsa, mert ezek nélkül nem lehet beoltani a gyerekeket
- mutatott rá a közleményben Catherine Russell, az ENSZ Gyermekalapjának főigazgatója.
A jelentésben szerepel, hogy az ügynökség A-vitamin bevonásával tervezi megerősíteni a rossz egészségügyi körülmények között élő gázai gyerekek immunrendszerét.
Az oltóanyag-felszerelések és hűtőládák szerdai megérkezése után az UNICEF készen áll a vakcinák szállítására és a gyerekek beoltására – mutatott rá az ügynökség, kiemelve, hogy "az oltás első körének sikerei azt mutatják, hogy amikor a megállapodásokat betartják, akkor a munkát is el lehet végezni".
Az ENSZ jelentése szerint a gyermekbénulás elleni oltási kampány szeptember 1-jén indított első fordulójában sikeresen beoltották a Gázai övezetben élő tíz év alatti gyerekek 90 százalékát, ezzel megvalósult az első fázis kitűzött célja. A kampány első szakaszát kéthetes szakaszokban hajtották végre az Izrael és a Hamász közötti harcok humanitárius szüneteiben.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) augusztus végén erősítette meg, hogy egy csecsemő bénulását a poliovírus 2-es típusa okozta a Gázai övezetben. Ez volt az első ilyen eset a térségben az utóbbi 25 évben, és ezt követően indították el a nagyszabású vakcinálási kampányt, hogy elejét vegyék egy járvány kirobbanásának.
ENSZ-nagykövet: Izrael a békefenntartók kivonását javasolja Dél-Libanonból
Izrael a Hezbollah elleni harcra összpontosít, és azt ajánlja, hogy az ENSZ libanoni békefenntartó erői (UNIFIL) vonuljanak északabbra - közölte csütörtökön Danni Danon, Izrael állandó ENSZ-képviselője, miután csütörtökön izraeli katonák több ENSZ-állást is lőttek Dél-Libanonban.
„Azt ajánljuk, hogy az UNIFIL vonuljon 5 kilométerrel északabbra, hogy elkerülje a fokozódó harcok jelentette veszélyt, amíg a kék vonal (a Libanon és Izrael közötti demarkációs vonal) mentén bizonytalan a helyzet a Hezbollah agressziója miatt” – írta közleményében Danon.
A nagykövet leszögezte: Izrael nem kíván Libanonban lenni, de minden szükséges lépést megtesz, hogy kiszorítsa a Hezbollahot északi határától, hogy a 70 ezer kitelepített ember visszatérhessen észak-izraeli otthonába.
Olaszország, amelynek a legtöbb - mintegy ezer - katonája szolgál az UNIFIL-ben, csütörtökön bírálta a „tűrhetetlen fejleményeket”, és bekérették Izrael nagykövetét a római külügyminisztériumba, hogy „határozottan tiltakozzon”.
Guido Crosetto olasz védelmi miniszter csütörtök esti sajtótájékoztatóján azt mondta: az UNIFIL elleni lövések a nemzetközi jog rendkívül súlyos megsértésének tekinthetők, és akár háborús bűncselekménynek is minősülhetnek. Hangsúlyozta: ami történt, nem hiba vagy baleset volt.
A miniszter kiemelte: magyarázatot kért Izraeltől a történtekre, de nem tudják elfogadni azt az igazolást, amely szerint az izraeli hadsereg előzetesen figyelmeztette az ENSZ-missziót, hogy hagyja el bizonyos bázisait.
„Közöltem az izraeli nagykövettel, hogy Róma nem fogad el utasításokat az izraeli kormánytól” – tette hozzá Crosetto, aki azt is leszögezte, hogy az UNIFIL tevékenységének felfüggesztéséről az ENSZ fog határozni, arról a misszióban részt vevő egyes országok nem dönthetnek.
Giorgia Meloni olasz kormányfő délután telefonon tárgyalt az UNIFIL nyugati szektorának parancsnokával, és hangsúlyozta, mennyire fontos Olaszország munkája az „övezet stabilizálásában” - áll a kormányfői kabinet közleményében.
Jean-Noël Barrot francia külügyminiszter közleményében hangsúlyozta, hogy országa magyarázatot vár Izraeltől az incidens kapcsán. Leszögezte, hogy a békefenntartók védelme a konfliktusban érintett valamennyi fél kötelezettsége.
Röviddel később a francia védelmi minisztérium bejelentette, hogy a jövő hétre találkozót szerveznek videokonferencia formájában az UNIFIL-ben részt vevő többi európai országgal - Spanyolországgal és Írországgal - jelentette be.
Simon Harris ír miniszterelnök az X mikroblog-portálon „felelőtlen tettnek” nevezte az izraeli támadást, és hozzátette, hogy "ennek véget kell vetni".
Az UNIFIL vasárnap már bírálta Izraelt a Marún ar-Rász határ menti falu mellett lévő állásuk közelében végrehajtott műveletei miatt, amelyeket „rendkívül veszélyesnek” ítélt. Október 5-én közölte, hogy „fenntartja az állásait”, annak ellenére, hogy Izrael kérte egyes bázisainak áthelyezését.
Az Irán-barát libanoni iszlamista mozgalom állítása szerint arra kérte fegyvereseit, hogy ne veszélyeztessék a kéksisakosokat.
Abdallah Bouhabib libanoni külügyminiszter csütörtökön felszólította az ENSZ-t, hogy kettőzze meg az erőfeszítéseit, és gyakoroljon nagyobb nyomást Izraelre a Libanon elleni támadások és szárazföldi invázió beszüntetése érdekében, egyben határozottan elítélte a földközi-tengeri ország szuverenitásának „nyilvánvaló megsértését”. A libanoni diplomácia vezetője egyben elítélte az UNIFIL elleni támadásokat is.
Az Egyesült Államok több mint ezer állampolgárát menekítette ki Törökországon keresztül Libanonból
Az Egyesült Államok több mint ezer állampolgárát, illetve hozzátartozóikat menekítette ki Libanonból Törökországon keresztül charterjáratokon a héten – közölte csütörtökön Julie Eadeh amerikai főkonzul Isztambulban.
Mint mondta, az embereket átmenetileg Törökországban szállásolták el. „Ez a leggyorsabb, legbiztonságosabb módja az amerikaiak biztonságba helyezésének” – mondta.
„A biztonsági helyzet folyton változik, így már hónapok óta terveztünk minden eshetőségre. Tekintettel arra, hogy a bejrúti repülőtér még üzemel, a légi kimenekítésre összpontosítottunk” – tette hozzá az amerikai diplomata.
Egy másik amerikai tisztségviselő szerint október 2. óta az Egyesült Államok által bérelt 12 járatból 10 Isztambulba érkezett meg 1025 amerikai állampolgárral, illetve hozzátartozóikkal. A másik két járat Dohába, illetve Frankfurtba indult.
Törökország korábban jelezte, hogy mintegy húsz másik országgal közösen készíti elő külföldiek lehetséges kimenekítését. Az Egyesült államokkal, illetve más európai országokkal kötött megállapodások értelmében a kimenekítetteknek 72 órán belül el kell hagyniuk Törökország területét.
Naponta járatok tucatjai indulnak a bejrúti repülőtérről, dacára az izraeli légicsapásoknak, amelyek céljai a Hezbollah libanoni síita szervezet állásai.
Eadeh elmondta, hogy a charterjáratokon felül az egyesült Államok a menetrendszerinti kereskedelmi járatokon is foglalt 4500 helyet állampolgárai számára. Hozzátette, hogy sokat ezek közül nem használtak fel.
Gyorssegéllyel segíti a Katolikus Karitász a libanoni menekülteket
Ötmillió forintos gyorssegéllyel segíti a Közel-Keleten zajló konfliktus révén belső menekültté váló libanoni lakosokat a Katolikus Karitász saját forrásból a helyi karitászon keresztül, emellett adománygyűjtést indít, amelyhez bárki csatlakozhat – közölte a segélyszervezet csütörtökön az MTI-vel.
Azt írták,
a Libanoni Karitásszal jó kapcsolatokat ápoló Katolikus Karitász szolidaritást vállal a libanoni lakossággal. A belső menekültté váló libanoniak száma több mint 22 ezerre tehető, és a sorozatos bombázások miatt folyamatosan nő.
A Libanoni Karitász közvetítésével a humanitárius szervezet a nagy számban érkező kitelepített emberek ideiglenes lakhatásának és élelmezésének biztosításához járul hozzá. A menekülőket oktatási intézményekben, templomokban, kolostorokban és családoknál helyezték el, de sokan a város utcáin kénytelenek aludni, és még többen vannak azok, akik északra vagy Szíriába távoztak.
A Katolikus Karitász a hálózatukhoz tartozók és támogatók felajánlásait kéri, hogy összefogással minél hatékonyabban és gyorsabban tudjanak helyben segítséget nyújtani a károsultaknak.
A segítségnyújtáshoz bankkártyás fizetéssel a www.karitasz.hu honlapon, banki átutalással vagy a 1356-os adományvonal hívásával (hívásonként 500 forint) lehet csatlakozni, „közel-keleti krízis” megjelölés használatával.
Fotó: Emrah Gürel / Forrás: MTI/AP
Többen meghaltak egy volt iskolát ért izraeli csapásban a Gázai övezetben
Palesztin egészségügyi források szerint legalább 27 vagy 28 ember halt meg egy korábban iskolaként működő épületre mért izraeli csapásban a Gázai övezetben csütörtökön.
A Dír el-Balahban történt támadásban továbbá sokan megsebesültek.
Az eltalált épületben olyan belső menekültek éltek, akik az egy éve tartó harcok miatt voltak kénytelenek elhagyni otthonukat a Gázai övezetben.
Az izraeli hadsereg azt közölte, hogy a támadás célpontja a Hamász palesztin terrorszervezet egy parancsnoki központja volt, amely az egykori iskolában működött, és előzetesen lépéseket tettek annak érdekében, hogy minimálisra szorítsák a civileket fenyegető veszélyt.
Izrael további Hezbollah-vezetőket likvidált
Az Iránból támogatott Hezbollah síita mozgalom két fontos vezetőjének likvidálásával folytatta csütörtökön harcát az izraeli hadsereg északon, miközben délen a Gázai övezet északi részének evakuálásával újabb hadműveletre készülnek a Hamász iszlamista terrrorszervezet ellen.
Az IDF csütörtök reggel bejelentette, hogy megölte a Hezbollah két kulcsfontosságú terroristáját, Ahmad Musztafa Alhadzs Alit és Muhammad Ali Hamadant Libanonban. A légierő a libanoni síita milícia fegyvereit célozza, valamint a rakéták és páncéltörő lövedékek Izraelbe indításáért felelős harcosokat támadta.
A múlt héten kezdődött korlátozott dél-libanoni szárazföldi hadműveletben újabb, 36 éves tartalékos katona esett el. Vele 731-re nőtt a háború tavaly októberi kezdete óta elesett izraeli katonák száma.
Aki Dzsabálíjában marad, az veszélybe sodorja magát
– szólította fel a Gázai övezet északi részén élőket az X-en az izraeli hadsereg arab nyelvű szóvivője, Aviháj Adri. Arra kérte őket, hogy meneküljenek az övezet déli részén fekvő humanitárius zónákba. Ennek ellenére az evakuálásra felszólított térségben mintegy 300 ezren a maradás mellett döntöttek.
Ne higgyenek a Hamász-vezetők hazugságainak és jelszavainak
– figyelmeztetett Adri, miután evakuálásra szólították fel Bét Hanún, Bét Lahija és Dzsabálíja civil lakosságát a harcok kiújulása előtt. A Hamász ezzel szemben a helyben maradásra szólította fel a gázaiakat, illetve a távozókat visszatérésre kérte a szumudra, vagyis kitartásra hivatkozva.
Az iráni támadás agresszív, de pontatlan volt. Ezzel szemben a mi támadásunk halálos lesz, végtelenül pontos, és ami a legfontosabb, meglepő. Nem fogják tudni, mi történt és hogyan, csak az eredményeket fogják látni
– közölte Joáv Galant izraeli védelmi miniszter szerda este az IDF 9900-as hírszerző egységénél nyilatkozva az Irán elleni potenciális válaszcsapásról.
Az izraeli hadsereg ellencsapásra készül Irán ellen, válaszul az október 1-jei rakétatámadásra, melyben Teherán csaknem kétszáz ballisztikus rakétát indított Izrael ellen.
Ez történt szerdán:
