2024.09.04. 06:29
Az amerikai kormány nyilvánosságra hozta a Hamász vezetői elleni vádiratot
Az izraeli–palesztin háború 334. napjának eseményeit ismertető hírfolyamunkban az MTI, a Magyar Nemzet, a Mandiner, a Világgazdaság és az Origo híreiből válogatunk.
Izraeli katona a Gázai övezetben folytatott katonai műveletek közben, az Izrael és a Hamász között zajló konfliktus közepette
Forrás: AFP/izraeli hadsereg
Fotó: AFP
Tűzszünetre szólított fel a török és az egyiptomi államfő
Tűzszünetre szólított fel a Gázai övezetben Recep Tayyip Erdogan török és Abdel Fattáh esz-Szíszi egyiptomi elnök szerdai ankarai tárgyalásuk után, hangsúlyozva, hogy a két ország azonos álláspontot képvisel az Izrael és a palesztin Hamász szélsőséges szervezet közötti fegyveres konfliktus megközelítésében.
Recep Tayyip Erdogan a találkozó után tartott közös sajtótájékoztatón leszögezte, hogy mindkettejük álláspontjának középpontjában a tűzszünet biztosítása áll.
Törökország és Egyiptom egyetért abban, hogy csak ez vethet véget a Gázai övezetben kialakult „példátlan katasztrófahelyzetnek”
– hangsúlyozta Abdel Fattáh esz-Szíszi is.
A Gázai övezetben zajló fegyveres konfliktus kezdete, tavaly október óta Egyiptom – az Egyesült Államok és Katar mellett – közvetítő szerepet próbál vállalni egy olyan tűzszüneti megállapodás létrehozásában, amelynek feltételeit Izrael és a Hamász is elfogadja, a tárgyalások azonban egyelőre nem vezettek eredményre.
Az egyiptomi elnök most először látogatott Törökországba 2014-es hivatalba lépése óta.
Abdel Fattáh esz-Szíszi az újságírok előtt elmondta, hogy ankarai látogatása a két ország közti további együttműködés megalapozásául szolgál.
A találkozóhoz kapcsolódva kereskedelmi, energiaügyi és védelmi megállapodást is aláírtak – tette hozzá a török elnök.
A két ország között az elmúlt években feszült volt a viszony, részben azért, mert a török elnök korábban támogatásáról biztosította az Egyiptomi Muzulmán Testvériséget, amelynek hű követői ellen az egyiptomi vezetés az elmúlt évek során keményen fellépett. Erdogan azonban idén februárban – 2012 óta először – Egyiptomba látogatott, ahol fordulópontot jelentett be a kétoldalú kapcsolatok terén.
Oroszország a kezébe akarja venni a gázai túszok sorsát
A Kreml szóvivője az orosz állami tulajdonú RIA Novosztyi hírügynökségnek arról beszélt, hogy Oroszország folytatja a tárgyalásokat Izraellel a Hamasz fogságában tartott túszokról – írta a The Jerusalem Post alapján a Világgazdaság.
Izraelben óriási felháborodás és tüntetéshullám tört ki a kormány ellen, miután kiderült, hogy a múlt héten a Hamász brutálisan meggyilkolt hat túszt. A napokban temették el Alekszander Lobanov izraeli–orosz állampolgárt, aki egyike volt az áldozatoknak.
Sajnálom, hogy nem sikerült kiszabadítani. Sajnálom, hogy elengedtem abba az átkozott buliba. Ragaszkodnom kellett volna ahhoz, hogy maradjon otthon és ne menjen el
– fakadt ki az áldozat özvegye. Tavaly október 7-én a Hamász terrorcsoport meglepetésszerű támadást indított Izrael ellen a Gázai övezetből: megöltek 364 embert, legalább 37 túszt ejtettek a SuperNova Sukkot Gathering fesztiválon
Mélységesen bánom, őszintén sajnálom, hogy nem hoztuk vissza őket
– jelentette ki Benjamin Netanjahu, és bocsánatot kért. A miniszterelnök kijelentette: „minden tőlem telhetőt megteszek” azért, hogy megállapodás szülessen a túszok szabadon bocsátásáról, amiért „úgy küzdök, mint egy anyamedve”. Közben arról írt a sajtó, hogy Netanjahu miniszterelnököt széles körben azzal vádolják, hogy a kormány vallásos jobboldali kabinettagjainak ellenkezése miatt annyi feltételt fűzött a tárgyalásokhoz, hogy lehetetlenné válna a megállapodás.
Joe Biden amerikai elnök közölte, hogy az újabb amerikai áldozat a 23 éves Hersh Goldberg-Polin, akit szintén elhurcoltak a terroristák. Kamala Harris alelnök és demokrata elnökjelölt közleményben fejezte ki részvétét az amerikai túsz halála miatt. Biden ismét az Izrael és Hamász közötti háború végét sürgette, és azt mondta, hogy küszöbön áll a tűzszünetről szóló megállapodás.
Az amerikai kormány nyilvánosságra hozta a Hamász vezetői elleni vádiratot
Az Egyesült Államok kormánya nyilvánosságra hozta a Hamász vezetői ellen emelt bűnvádat kedden, amit a 2023. október 7-én elkövetett terrorista atrocitás miatt az év elején kezdeményezett.
Merrick Garland igazságügyi miniszter a bejelentésről szóló tájékoztatóján úgy fogalmazott, hogy a vádak közzététele egy részét jelenti az amerikai erőfeszítéseknek arra, hogy a Hamász működésének minden eleme célkeresztbe kerüljön. Hangsúlyozta, további lépések következnek. „Az életük hátralevő részében üldözni fogjuk azokat a terroristákat, akik felelősek amerikaiak elleni gyilkosságért, ide értve azokat is, akik őket illegálisan eszközökkel látják el” – közölte a Biden-adminisztráció főügyészi posztját is betöltő kormánytag, hozzátéve, hogy az igazságügyi minisztériumnak „hosszú az emlékezete”.
A bűnvádi indítvány hét vádpontból áll, elkövetőként pedig hat embert tartalmaz, köztük az időközben izraeli rakétatámadásban meghalt Iszmail Hanijét, a Hamász volt legfőbb vezetőjét és utódját, Jahja Szinvárt.
Rajtuk kívül a felelősök közé sorolják Iránt mint a terrorszervezet támogatóját, valamint az Izrael ellen harcoló libanoni Hezbollah fegyveres szervezetet. Az amerikai adminisztráció New York város egy szövetségi bíróságánál indította a pert, ami egyelőre szimbolikus, hiszen a vádlottak közül hárman a feltételezések szerint halottak, hárman pedig valószínűleg a Gázai övezet alatti alagútrendszerben rejtőznek.
A vádat eredetileg februárban emelték, de titokban tartották abban a reményben, hogy sikerül kézre keríteni a fővádlottat, a Hamász vezetőjét, Iszmail Hanijét. A jogi iratot két nappal azt követően hozta nyilvánosságra Merrick Garland igazságügy miniszter, hogy azonosították a Hamász túszaként tartott amerikai állampolgár holttestét, aki a szombaton a Gázai övezetben megtalált hat halott túsz között volt.
Az egyetemi tanév első napján folytatódott a palesztinpárti tüntetés a Columbia Egyetem közelében
Többeket őrizetbe vettek New Yorkban kedden a palesztinpárti tüntetők közül, akik a tanév első napján a Columbia Egyetem bejáratánál kezdtek tiltakozást kedden.
Az Izrael ellen tüntető csoport tagjai nem jutottak be az egyetem területére, mert annak bejáratát őrök védik, és csak ellenőrzést követően, egyetemi igazolvány birtokában engedik a belépést. Ugyanakkor keddre virradóra tiltakozók vörös festékkel rongálták meg az egyetem területének egyik emlékművét.
A Columbia Egyetemen tavasszal heves tüntetések voltak többször erőszakos jelenetekkel és antiszemita megnyilvánulásokkal, épületfoglalással. Az intézmény vezetése az őszi szemeszter idejére korlátozta a demonstrációkat. Augusztus elején lemondott Minouche Shafik, az egyetem rektora is, akit sokan felelőssé tesznek azért, hogy tavasszal a tüntetések radikalizálódtak.
A Columbia Egyetem úgynevezett antiszemitizmus munkacsoportja augusztus végén hozta nyilvánosságra jelentését az intézményben történt zsidóellenes megnyilvánulásokról, ami azt állapította meg, hogy zsidók és izraeliek megalázásnak voltak kitéve tanórákon, valamint szóbeli támadások célpontjai voltak származásuk miatt egyes diákcsoportok részéről, miközben az egyetem tisztségviselői az erről tett bejelentéseket nem vették figyelembe.
Az Egyesült Államok több más egyetemén is voltak kisebb palesztinpárti, háborúellenes tüntetések, szerdán köztük a Michigani Egyetemen, ahol többeket őrizetbe vettek. New Yorkban hétfőn egy palesztin vezetésű szervezet, a Within Our Lifetime hívására vonultak utcára az Izrael-ellenes tüntetők, a palesztin zászlók mellett a Hamász lobogóival, és antiszemita követeléseket hangoztattak. A demonstrációt a Fehér Ház határozottan elítélte. Andrew Bates közleményben „különösen förtelmesnek” nevezte a demonstrációt, és arra hívta fel a figyelmet, hogy azon a napon tartották, amikor a Hamász által meggyilkolt amerikai zsidó fiatal, a 23 éves Hersh Goldberg-Polin temetése volt.
Ez történ kedden: