2024.08.07. 06:30
Feszült a helyzet Szumi megyében, evakuálják a lakosokat
896. napja tart a háború a szomszédunkban. Hírfolyamunkban az MTI, a Magyar Nemzet, a Mandiner és az Origo híreiből válogatunk.
A különleges erők Donbasz zászlóaljának képén ukrán katonák egy ukrán mérnökök és önkéntesek által Grad típusúból átalakított Partizan rakéta-sorozatvetővel készülnek lőni az orosz állásokat a kelet-ukrajnai Donyecki területen fekvő Csasziv Jar közelében húzódó fronton 2024. július 17-én. A kisteherautó platójára erősített Partizanhoz a Grad BM-21 rakétáit használják
Forrás: MTI/EPA/A különleges erők Donbasz zászlóalja
Orosz hatóságok: harcok folynak a Kurszki területen
Az orosz hatóságok megerősítették, hogy szerdán harcok folytak a dél-oroszországi Kurszki területen, ahol egyes hírek szerint az ukrán erők előrenyomultak, írja az MTI.
A TASZSZ orosz állami hírügynökség szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök kijelentette: Ukrajna újabb nagyszabású provokációba kezdett, válogatás nélkül tüzelt polgári célú épületekre különböző típusú fegyverekből, közöttük rakétavetőkből.
Az orosz védelmi minisztérium előzőleg közleményben tudatta, hogy folytatódik az ukrán fegyveres erők megsemmisítését célzó offenzíva. A közleményt egy nappal azután adták ki, hogy az orosz haderő állítása szerint visszavert egy ukrán offenzívát.
A minisztérium hozzátette: a harcokban az ukrán erők legkevesebb 260 katonát és 50 műszaki felszerelést, köztük hét harckocsit veszítettek.
Vlagyimir Putyin a kormánytagokkal tartott szerdai tanácskozás után a védelmi minisztérium, a vezérkar, a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) és a biztonsági erők képviselőivel tanácskozott a kurszki helyzetről. Ezt követően pedig négyszemközti tárgyalást folytatott Gyenyisz Manturov első miniszterelnök-helyettessel, akit előzőleg azzal bízott meg, hogy koordinálja a Kurszki terület lakosainak nyújtott segítséget. Manturov az eseményekkel kapcsolatosan regionális katasztrófaelhárítási munkacsoport felállítását javasolta, amit Putyin helyeselt.
Valerij Geraszimov vezérkari főnök videokapcsolat közvetítésével azt közölte az elnökkel, hogy mintegy száz ukrán katona meghalt, és több mint kétszáz társuk megsebesült a harcokban – jelentették orosz hírügynökségek.
Fotó: Gavriil Grigorov / Forrás: MTI/EPA/Szputnyik/Kreml pool
Az orosz hatóságok szerint civilek ezrei menekültek el a határ menti falvakból, ahol a harcok dúltak, legkevesebb három civil meghalt, és legalább 24-en megsebesültek.
Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője közleményében két orosz halottról adott hírt, egy ápolóról és egy mentőautó vezetőjéről.
Alekszej Szmirnov, a Kurszki terület megbízott kormányzója szerda reggel újabb rakétatámadás miatt riadót rendelt el. A Telegram üzenetküldő alkalmazáson közzétett üzenetében felszólította a lakosokat, hogy vonuljanak biztonságos helyre, és adjanak vért. A sebesültek között állítólag legkevesebb hat gyermek is van.
Ukrajna, amely az ellene 2022 februárjában indított orosz támadás óta több ízben is támadott oroszországi célpontokat, hivatalosan nem erősítette meg az offenzíva hírét.
Rekordszámú hadköteles korú férfit fogott el az ukrán határőrség
Rekordszámú hadköteles korú férfit fogott el szerdán az ukrán határőrség egy teherautón, amely a moldovai szakadár Dnyeszter Menti Köztársaság területére tartott.
Az ukrán határrendészet szerint összesen 48 férfit tartóztattak fel, ami új rekordot jelent. Az esetről készült drónfelvételeken csoportokba tömörült férfiakat lehetett látni, ahogy egyenként felszállnak a teherautó platójára. A járművet később a határrendőrök az Odessza megyei Csorna falu közelében, mintegy tíz kilométerre a határtól megállították, utasait pedig előállították.
A hatóságok szerint
a férfiak fejenként 150 ezer hrivnyát (1,4 millió forint) fizettek az embercsempésznek.
Az érintetteket most szabálysértési bírság fenyegeti illegális határátlépés kísérlete miatt, illetve az, hogy behívhatják őket az ukrán hadseregbe.
Ukrajnában a hadiállapot kihirdetése óta a 18–60 éves, hadköteles korú férfiaknak csak kivételes esetekben engedélyezik, hogy elhagyják az ország területét. Ennek ellenére sokan próbálkoznak átjutni a zöldhatáron, mindenekelőtt a szomszédos európai uniós tagországokba. Menekülés közben már több tucat ember vesztette életét, többségük a határfolyókon történő átkelés közben.
Szumi megye több településéről evakuálják a lakosokat orosz légicsapások veszélye miatt
Az északkelet-ukrajnai Szumi megye Oroszországgal határos 23 kistelepülésén elrendelték az ott lakók kényszerevakuálását légicsapások veszélye miatt – jelentette be Volodimir Artyuh, a régió kormányzója egy szerdai tévéműsorban.
A tisztségviselő hozzátette: mintegy hatezer ember – köztük 425 gyerek – evakuálásáról van szó öt kistérség településeiről. Szavai szerint ezek a települések „az ellenség tűzzónájába esnek”.
A helyzet a régióban meglehetősen feszült. A légvédelmi riadó több mint egy napig folyamatosan tartott
– mondta el a kormányzó. Mindazonáltal kiemelte, hogy sok robbanás, amelyet a lakosok hallottak, az ukrán légvédelem "munkája" volt. Megjegyezte, hogy „ilyen erőteljes védelmet még sohasem biztosítottak a megye légterében”.
Az ukrán vezérkar délután kiadott helyzetjelentésében azt írta, hogy az orosz légierő fokozta tevékenységét a Szumi megyéhez eső orosz határszakaszon.
Reagált Putyin a kurszki támadásokra
Vlagyimir Putyin orosz elnök szerdán kijelentette, hogy az ukrán betörés az oroszországi Kurszki területre súlyos provokáció volt – írja a Reutersre hivatkozva a Mandiner.
A kijevi rezsim újabb nagy provokációt indított
– mondta Putyin az orosz kormány tagjainak a kurszki támadásról. Putyin szerint az ukrán erők „polgári célpontok válogatás nélküli lövöldözését” hajtották végre a kurszki régióban.
A teljes cikket ITT tudja elolvasni.
Mali után Niger is megszakította a diplomáciai kapcsolatokat Ukrajnával
A nyugat-afrikai Niger bejelentette, hogy „a mali kormánnyal és néppel való teljes szolidaritásból azonnali hatállyal” megszakítja diplomáciai kapcsolatait Ukrajnával.
Vasárnap Mali szakította meg Ukrajnával a diplomáciai kapcsolatokat, miután azzal vádolta meg Kijevet, hogy katonailag támogatja a tuareg lázadókat, akik nemrégiben sikeres támadást hajtottak végre egy mali katonákból és az orosz Wagner magánhadsereg zsoldosaiból álló hadoszlop ellen. Az ukrán külügyminisztérium „rövidlátónak és elhamarkodottnak” nevezte Mali átmeneti kormányának a diplomáciai kapcsolatok megszakítására vonatkozó döntését, és politikai-diplomáciai választ helyezett kilátásba.
Az Ukrajinszka Pravda című ukrán lap emlékeztet arra, hogy a mali hadsereg és orosz szövetségesei veszteségeket szenvedtek el a tuareg lázadóktól július végén egy csatában a mali-algériai határ közelében fekvő Tinzauatennél, amelynek során legalább húsz Wagner-zsoldos életét vesztette, többüket pedig elfogták a felkelők. A győztes csata után a tuareg lázadók ukrán zászlóval fényképezkedtek.
Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő a RIA Novosztyi orosz hírportál szerint szerdán kijelentette, hogy
Kijev, mivel nem volt képes legyőzni Oroszországot a csatatéren, úgy döntött, hogy második frontot nyit Afrikában, a Moszkvával baráti viszonyban lévő afrikai államok ellen harcoló helyi terroristacsoportok mellé állva".
Az ukrán katonai hírszerző szolgálat (HUR) szóvivője, Andrij Juszov egy minapi nyilatkozatában azt sugallta, hogy Ukrajnak információkkal segítette a mali kormányellenes felkelőket.
Amadou Abdramane vezérőrnagy, a nigeri kormány szóvivője kedd esti televíziós nyilatkozatában kijelentette, hogy Niamey „nagy megdöbbenéssel értesült Andrij Juszov felforgató és elfogadhatatlan szavairól”, és még inkább Jurij Pivovarov szenegáli ukrán nagykövetéiről, aki „egyértelműen támogatásáról biztosította terroristacsoportok egy koalícióját, amely a gyáva és barbár tinzauateni támadást elkövette a mali fegyveres erők ellen”.
Az AFP hírügynökség jelentése szerint a nigeri kormány jelezte azt is, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa elé viszi az „ukrán agresszió” ügyét. A szóvivő szóvá tette "az afrikai országok, különösen az Afrikai Unió hallgatását", és „emlékeztette felelősségére a nemzetközi közösséget”.
Hétfőn a nyugat-afrikai országok gazdasági közössége (CEDEAO), amelyből Mali és Niger januárban kilépett, „határozottan" elítélt” a térség ügyeibe való bármiféle külföldi beavatkozást", és „minden olyan kísérletet, amely a régiónak a jelenlegi geopolitikai konfliktusokba való bevonására irányul”.
Szenegálban szombaton bekérették a dakari orosz nagykövetet, miután Szergej Lavrov orosz külügyminiszter megerősítette, hogy Mali élvezi Oroszország támogatását.
Észtországban hazaárulással vádoltak meg egy orosz származású újságírónőt
Hazaárulás és az Oroszország ellen hozott nemzetközi szankciók megsértése miatt büntetőeljárást indítottak Észtországban Szvetlana Burceva orosz származású újságírónő ellen – tudatta szerdán az észt ügyészség.
Az Eneli Laurits főügyész által jegyzett közleményben a döntés indoklásaként azt írták, hogy „Burceva az orosz propaganda érdekeit szolgáló tevékenységet folytatott, észt állampolgárként pedig hazaárulást követett el, amikor az Észt Köztársaság függetlenségét és szuverenitását sértő akciókban vett részt”.
Az észt belbiztonsági szolgálatnak az üggyel kapcsolatos jelentése szerint az „újságírónőnek a Kreml agresszív céljait kiszolgáló tevékenysége sohasem volt független, objektív és semleges, ami kimeríti az államellenes tevékenység fogalmát”.
Az észt hatóságok ezenkívül azt is felróják az újságírónőnek, hogy az Oroszország által annektált Krím félszigeten egy olyan, hibrid konfliktusokat bemutató képzésen is részt vett, amelyet egy kémkedésre szakosodott orosz magánvállalat szervezett, majd a képzést követően társszerzője volt a Hibrid háború a világ ellen című könyvnek, ami a hatóságok szerint „barátságtalan lépés volt az Észt Köztársaság ellen”.
Szvetlana Burceva – aki 1994-ben, honosítás révén kapta meg az észt állampolgárságot – 2017 óta publikált rendszeresen azokon az észt internetes portálokon, amelyek a Rosszija Szevodnya nevű orosz médiavállalathoz tartoznak.
Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője az észt ügyészségi közleményre szerdán úgy reagált, hogy
az észt hatóságok által megfogalmazott nagyon súlyos és mesterségesen felépített vádaskodás egyetlen célja Burceva megbüntetése szakmai tevékenységéért.
Jogerőssé vált az Alekszej Navalnij özvegye ellen kiadott elfogatóparancs
A moszkvai városi bíróság szerdán törvényesnek ismerte el a Julija Navalnaja, a börtönben meghalt Alekszej Navalnij orosz ellenzéki politikus emigrációban élő özvegye ellen kiadott letartóztatási parancsot, amelyet júliusban adott ki első fokon a Baszmannij kerületi bíróság azzal az indoklással, hogy a nő szélsőséges szervezet tagja. Az elfogatóparancs ezzel jogerőre emelkedett.
Navalnaját azzal vádolják, hogy részt vett a néhai férje által vezetett, Oroszországban szélsőséges szervezetnek nyilvánított Korrupcióellenes Alapítvány (FBK) tevékenységében.
Az elsőfokú bíróság július 9-én rendelte el Navalnaja letartóztatását, és nemzetközi körözést is kiadott ellene. Az orosz pénzügyi felügyelet (Roszfinmonitoring) július 11-én vette fel őt a terroristák és szélsőségesek listájára.
Fotó: Julien Warnand / Forrás: MTI/EPA pool
Az FBK-ban folytatott tevékenység címén korábban őrizetbe vették Artyom Krigert, a külföldi ügynökként nyilvántartott Sota című kiadvány újságíróját, valamint fotósát, Antonyina Favorszkaját. Ugyanezen a címen vádat emeltek Navalnij három volt ügyvédje ellen is.
| Alekszej Navalnij február 16-án, 47 éves korában halt meg a Jamal-Nyenyec Autonóm Körzetben található sarkvidéki börtönben, ahol 19 éves büntetését töltötte. A Kreml tagadja, hogy az orosz államnak vagy Vlagyimir Putyin elnöknek bármi köze lett volna halálához. Az orosz Szövetségi Büntetés-végrehajtási Szolgálat (FSZIN) tájékoztatása szerint a politikus egy séta után hirtelen rosszul lett, eszméletét vesztette és meghalt. |
Navalnij 47 éves felesége csak férje halálát követően lépett a nyilvánosság elé.
Ukrán kormányzó: többen meghaltak orosz ágyúzások következtében Donyeck megyében
Az eddigi adatok szerint négy ember vesztette életét, és egy sebesült meg a kelet-ukrajnai Donyeck megyét ért szerda reggeli tüzérségi támadásokban - közölte Vadim Filaskin, a régió kormányzója a Telegramon.
A kormányzó arra kérte a veszélyeztetett települések lakóit, hogy időben evakuáljanak.
Az ukrán katonai hírszerzés arról számolt be, hogy szerdára virradó éjjel különleges erői partra szálltak és hadműveletet hajtottak végre a Fekete-tenger északi részén, a Herszon megye mellett fekvő, orosz megszállás alatti Tendrivszka-földnyelven. A támadás következtében az orosz hadsereg emberveszteséget szenvedett, továbbá páncélozott harcjárműveket és egy elektronikai hadviselési rendszert semmisítettek meg. A hírszerzés hozzátette, hogy az orosz állomány veszteségét még pontosítják, az ukrán csapatok nem szenvedtek veszteséget. Megjegyezték, hogy nem ez volt az első sikeres műveletük a Tendrivszka-földnyelven.
Az Ukrán Biztonsági Szolgálatnál (SZBU) megerősítették az Ukrajinszka Pravda hírportálnak, hogy egy drónjuk eltalált egy orosz Mi-28-as támadóhelikoptert az oroszországi kurszki régióban még kedden.
Az ukrán légierő arról számolt be, hogy
az éjjel az orosz megszállók harminc Sahid típusú drónnal támadták meg Ukrajnát, a légvédelem mindegyiket megsemmisítette.
Egy drón roncsai megrongálták egy gyártóvállalat tárolótartályait és műhelyeit a nyugat-ukrajnai Hmelnickij megyében, de személyi sérülést nem okoztak - közölte Szerhij Tyurin, a régió kormányzója.
Az ukrán vezérkar szerdai összesítése szerint az orosz hadsereg ukrajnai embervesztesége meghaladta az 586 ezret. Közlésük szerint az ukrán erők kedden megsemmisítettek egyebek mellett nyolc orosz harckocsit, 67 tüzérségi rendszert és 54 drónt.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerdán aláírta azokat a törvényeket, amelyek meghosszabbítják a hadiállapotot, valamint az általános mozgósítás idejét újabb 90 nappal, azaz november 9-ig Ukrajnában.
A boncolási eredmények alapján az igazságügyi orvosszakértő megállapította, hogy Olekszandr Iscsenko, az Azov ukrán ezred sofőrje - aki Mariupol védelme során esett orosz fogságba, és Rosztov-na-Donuban, előzetes letartóztatásban halt meg - "egy tompa tárggyal való érintkezés következtében bekövetkezett zárt mellkasi sérülés" miatt vesztette életét - hozta nyilvánosságra Szvjatoszlav Palamar, az Azov ezred parancsnokhelyettese a Facebookon.
Hozzátette: "egy ukrán hadifogoly újabb brutális meggyilkolásának ténye nyert megerősítést". "Ez nem csupán egy újabb cinikus megsértése az oroszok részéről a hadifoglyokkal való bánásmódról szóló genfi egyezménynek, hanem egyúttal az emberi becsületre és méltóságra, a nemzetközi jogra mért csapás is, azokra az elvekre és értékekre, amelyeket a fronton védünk" - írta bejegyzésében.
Hat és fél év börtönre ítéltek egy katonai bloggert Oroszországban
Hat és fél év börtönbüntetésre ítélték Andrej Kursin orosz katonai bloggert, miután bűnösnek találták az orosz fegyveres erőkkel kapcsolatos "hamis információk" terjesztésében - közölték szerdán a hatóságok.
A Kursin vezette Moscow Calling című Telegram-csatorna támogatta Oroszország háborús céljait az ukrajnai háborúban, de bírálta az orosz katonai vezetés döntéseit.
Tavaly augusztusi letartóztatásakor Kursint a Háborús Tanulmányok Intézetének elemzői "szélsőséges ultranacionalistának" nevezték, aki túllépte az orosz háborús erőfeszítések megengedett kritikájának határait.
Moszkva: Ukrajna drón- és rakétatámadásokkal folytatta betörési kísérletét a határ menti Kurszki megyébe
Ukrajna szerda hajnalban folytatta az előző nap elkezdett támadását az oroszországi Kurszki megye ellen, a szárazföldi erők napközbeni támadása után ezúttal drónokkal és rakétákkal támadott, az orosz légvédelemnek sikerült lelőnie 11 drónt – közölte az orosz védelmi minisztérium.
Az orosz hadvezetés szerint Ukrajna azért próbál meg betörni Oroszországba, hogy rákényszerítse erői átcsoportosítására más frontokról.
Moszkva szerint a szárazföldi behatolási kísérletet sikerült megakadályozni, részben a helyi erők megerősítésével, vagyis tartalékosok oda vezénylésével a Szövetségi Biztonsági Szolgálattól. Az ukránok Szudzsa város közelében próbáltak meg behatolni Oroszországba – tették hozzá.
Az orosz földgáz európai exportjában a szudzsai már az egyetlen működő tranzitállomás.
A drón és rakétatámadásoknak azonban nemcsak a Kurszki, hanem három másik orosz megye több célpontja ellen is irányultak, és legkevesebb 24 sebesült áldozatuk van, köztük hat gyerek – közölte az egészségügyi minisztérium.
Alekszej Szmirnov, Kurszki megye ideiglenes kormányzója közölte, hogy a megye segélyszolgálatai különleges készenléti állapotban voltak, és „kezelhetőnek” nevezte a helyzetet. Arra kérte a lakosságot az X-en, hogy adjon vért a sebesültek ellátásához.
Ukrán belföldi rakétaprogram
Ukrajna több forrást fordít belföldi rakétaprogramjára – mondta Volodimir Zelenszkij elnök.
Ukrajnának kompenzálnia kell azokat a nyugati szövetségeseket, akik nem engedik, hogy az általuk szállított rakétákat nagy hatótávolságú csapásokra használják fel orosz területen lévő bázisok ellen.
Ukrajna megpróbálja felépíteni például a Neptun nevű ukrán hajóelhárító rakétát, amely szárazföldi célpontokat is képes támadni.
Háromszáz ukrán katona juthatott át Oroszországba
Az orosz védelmi minisztérium közölte, hogy körülbelül 300 ukrán katona tankokkal és páncélozott járművekkel támogatott határon átnyúló támadást indított Kurszk térségében, miközben a jelentések szerint a harcok 10 kilométeres mélységben zajlanak Oroszországon belül – írja az Origo.
A harcok Nyikolajevo-Daryino és Oleshnya határ menti falvak között zajlottak, Oroszországon belül egészen Szudzsa pereméig.
Magyarország segít
Az ukrán–magyar határszakaszon 6346-an léptek be Magyarországra kedden, a román–magyar határszakaszon belépők közül pedig 5857-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) szerdán.
A beléptetettek közül a rendőrség 34 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes.
Nekik ez idő alatt kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért – áll a közleményben.
Ez történt kedden:
Ukrán válság
- Volodimir Zelenszkij 2025-ben diplomáciai eszközökkel le akarja zárni a háborút
- Olaf Scholz telefonon tárgyalt Vlagyimir Putyinnal
- Az orosz hadsereg elfoglalta Voznyeszenka települést
- Az ukrán külügyminiszter Brüsszelben tárgyalt Antony Blinkennel
- Rekordösszeget költ jövőben Ukrajna fegyverkezésre
